DR. POKOL BÉLA (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, egy kicsit zavarban vagyok, elfogódott vagyok mert, röviden: az előbbi rosszízű vita után egy kicsit úgy gondoltam, hogy érdemes lenne elhalasztani a felszólalásomat. Tudniillik más hangvételű lesz ennek a napirend előtti felszólásnak a témája, de mivel tényleg időszerű, ezért kénytelen vagyok megtartani a napirend előtti felszólalásomat.
Az elmúlt héten kivált a testületből az Alkotmánybíróság alapító elnöke és két további tagja (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem kivált, lejárt a mandátuma.), ezután az új összetételű Alkotmánybíróság új elnököt és elnökhelyettest választott magának.
A Független Kisgazdapárt nevében az Országgyűlés nyilvánossága előtt is köszönteni szeretném Németh Jánost, az Alkotmánybíróság új elnökét és Holló Andrást, az új elnökhelyettest. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)
(9.20)
Tudjuk, az ő feladatuk már más lesz, mint ami a '89 végén, minden előzmény nélkül nekiinduló hazai alkotmánybíráskodás első bíráira hárult. Azok a félelmek, amelyek az akkor alakult, többpártrendszerű parlament állampárti uralmától tartottak, mára már rég a múlté lettek - mondanám -, és a piacgazdaság, a politikai demokrácia intézményei már stabilan kialakultak Magyarországon.
Ma már más szerep hárul az alkotmánybírákra, mint amikor a most leköszönt alkotmánybírósági elnök elkezdte kialakítani a hazai alkotmánybíráskodás stílusát az akkori állampárti hagyományokkal szemben. Az akkori szerep, a többpárti demokrácia féltése sokszor még annál is szélesebb hatáskör felé sarkallta alkotmánybíráinkat, mint amit az 1989-es alkotmánybírósági törvény megadott a számukra. Sokan voltak, akik a kezdeti lelkesedés után kritikával illették az Alkotmánybíróságot és annak elnökét ezért az alkotmánybírói aktivizmus miatt, többször magam is hangot adtam ennek a kritikának. Most, az első alkotmánybírói ciklus lezárulása után már félretehetjük a korábbi kritikánkat, és elismerhetjük, hogy az átmenet véghezvitele is indokolhatta aktivizmusukat.
Az új alkotmánybírói ciklus kezdetén azonban fel kell idézni, hogy az alkotmánybírák - ezen intézmény eredeti eszméje szerint - az alkotmány őrei, és ha ezt tartalmilag élesebben akarjuk megfogalmazni, akkor azt is mondhatjuk, hogy nekik az alkotmány szolgáinak kell lenniük, védeniük kell az alkotmány rendelkezéseit két irányban is: védeni kell az alkotmányt az alkotmány szintje alatt lévő törvényekkel szemben, mivel az alkotmányt az Országgyűlés szélesebb egyetértése, konszenzusa hozza létre, mint a törvényeket; de védeniük kell az alkotmányt azzal a túlzóan ambiciózus alkotmánybírói hajlammal szemben is, amely néha feltámad soraikban, és amely félretolva az írott alkotmányt, önmaga kívánja az alkotmányozó szerepét is betölteni.
Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, mind a kormánypártok, mind az ellenzéki pártok egyetértenek azzal, hogy az írott magyar alkotmányt kell tisztelni, mind nekünk, törvényhozóknak, mind az alkotmánybíráknak. Az újonnan megválasztott alkotmánybírák már az elmúlt másfél éven is azt tanúsították döntéseikkel, nyilvánosságra hozott párhuzamos és külön véleményeikkel, hogy tisztában vannak az idők változásával, és az alkotmány betűjét éppúgy be kívánják tartani - és velünk tartatni -, mint annak szellemét. Ez megkívánja tőlük, hogy igyekezzenek még a látszatát is elkerülni annak, hogy napi kapcsolatokat tartanak fenn a politikai nyilvánosság szereplőivel, és ebbe bele kell érteni az államhatalmi testületekben szerepet vállalókat éppúgy, mint a médiák politikai köreit is. Nálunk azért is különösen fontos, hogy a politikai erőktől elszigetelten működjön az alkotmánybírói testület, mert hatásköre - és az ezáltal meglévő politikai hatalmi döntőbírói súlya - sokkal szélesebb, mint ami a nyugati alkotmánybíróságoknál megszokott.
Ebből ered, hogy a parlamenti pártok mindig nagyon óvatosan közelednek az új alkotmánybírák megválasztása felé, hisz egy-egy ilyen megválasztás átbillentheti a döntési súlyt a testületi döntésben. Azt lehet mondani, hogy az alkotmánybíró-jelölés és -választás százszoros megfontolása és sokszoros elhalasztása, ami az elmúlt években annyira jellemző volt nálunk, annak a nagy hatalomnak is a következménye, amely a magyar alkotmánybírák kezében kialakult. Ezért is fontos, hogy mindig vitathatatlan legyen az Alkotmánybíróság politikai semlegessége, és ez leginkább akkor valósulhat meg, ha döntéseit az alkotmány szövegére alapozza.
Most három új alkotmánybíró választása esedékes, és ha erre decemberben már talán nem jutna idő, februárban már hat jelölt kiválasztásában kell gondolkodnunk. A szolid, alkotmányőrző ítélkezési stílus biztosan hozzájárul ahhoz, hogy a parlamenti pártok, a kormánypártok és az ellenzéki oldal hamarabb egyezségre jusson ebben a kérdésben.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)