DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! 1997 májusában az Országgyűlésben javasoltam a szocialista képviselőcsoport nevében az egyedülálló, önálló lakással rendelkező kisnyugdíjasok érdekében a lakásuk hasznosítását. Ezt a javaslatot akkor a Ház minden parlamenti frakciója támogatta, és a kormány is elfogadta.

A javaslat arról szól, hogy ezeket a lakásokat lakottan az állam számára vagy az állam által kijelölt intézmény számára eladják a kisnyugdíjasok - benne laknak természetesen -, és átvállalják tőlük mind a karbantartás költségeit, mind a fenntartás költségeit, és életjáradékot kapnak. Ez a megoldás számos európai országban ismert. Az akkori számítások szerint 160 ezer ilyen egyedülálló, idős nyugdíjas van. A kormány meghozta a megfelelő határozatot, kijelölte azt a szervezetet, amely kidolgozza a jogi és a pénzügyi feltételeket. Ez meg is történt. Nyáron olyan híradások jelentek meg, hogy szeptemberben ez meg is kezdődik. Két héttel ezelőtt azonban azt lehetett olvasni az újságokban, hogy erre nem kerül sor, mert a kormány nem ad ehhez megfelelő garanciát. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem pénzügyi támogatásra, sem más költségvetési támogatásra a megoldáshoz nincs szükség; egyedül arra, hogy az életjáradék fizetése kapcsán az érintett szervezet vagy szervezetek a kormánytól kapjanak garanciát a kamat megtérülésére és annak támogatására.

Kérdezem az államtitkár urat, mi az oka annak, hogy a kormány nem adta meg ezt a garanciát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)