DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egészen különös pillanatok tanúi lehettünk a Magyar Köztársaság Országgyűlésében, egy olyan pillanatnak a tanúi és részesei, amikor az ellenzék elhagyni kényszerült a Magyar Országgyűlés termét. (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) Elhagyni kényszerültünk, mert példa nélkül álló az a gyakorlat (Dr. Medgyasszay László: Nem igaz, volt ilyen!), hogy a Házszabály által előírtaknak megfelelően kötelezően létrehozandó vizsgálóbizottságok esetében mindkét, nyilvánvalóan a kormánykoalíció számára kényelmetlen vizsgálóbizottság esetében a kormányzati többség nem szavazta meg a vizsgálóbizottságok létrehozását. (Dr. Medgyasszay László: Volt már ilyen.) Ezért kellett kimenni az ellenzéki képviselőknek.

Gyakorlatilag, úgy tűnik, lehetetlenné válik a Magyar Országgyűlésben normálisan, házszabályi keretek között a vita lefolytatása. Az elnöklés nemritkán részrehajló, egyik esetben megadja a szót, másik esetben megvonja a szót, egyszerűen lehetetlenné válik a vita. Én örülök, hogy önök hangerővel tudnak csak arra reagálni, amire egyébként érdemes lenne - adott esetben csendes szavakkal, normális érvekkel is. A magam részéről nem tartozom a hangoskodó és minden esetben, mindenáron kötekedő képviselők közé. Akkor is így van ez, hogyha néhányan az ilyenkor szokásos arcmimikával, szinte előre begyakorlott módon reagálnak erre. Ettől még ez a helyzet! (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) De meg kell mondanom, hogy a legbékésebb embert is kihozzák a béketűrésből akkor, amikor a szabályokkal nem élve, hanem visszaélve egyszerűen tönkreteszik a Magyar Országgyűlés normális lehetőségeit.

Mindezek után szeretném elmondani azoknak a rádióhallgatóknak a kedvéért, akik ezt a jelenetet nem láthatták, hogy a költségvetés részletes vitája egész éjszaka folyt, és ebben a vitában nagyon fontos kérdéseket érintettek az ellenzéki képviselők. Azért az ellenzéki képviselőkről beszélek, mert egyébként a kormányzat részéről lényegében teljes érdektelenség kísérte ezt a vitát. Egyedül Varga Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár urat tisztelhettük egész éjszaka, neki ezt személy szerint mint személyes helytállást, és ha úgy tetszik, kiállást meg is köszöntük. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) Annál inkább nehezményeztük, hogy a kormány többi tagjaival nem találkozhattunk a vitában, miközben a Házszabály tételesen előírja, hogy ha olyan tárgyú törvénytervezet vitája folyik, amely érint egy tárcát, akkor köteles - nem lehetséges, köteles! - részt venni az adott miniszter vagy politikai államtitkár a vitán. Ez nem történt meg. Nem volt nagyobb az érdeklődés az ellenzéki képviselők részéről sem. Ugyan egy-két ember előfordult, de mindenesetre ettől még a vita, azt gondolom, a magunk részéről színvonalasnak volt minősíthető.

Mely kérdéseket érintette a felszólalásainknak a többsége? Érintette azt a körülményt, hogy az önkormányzatok nem kapnak álláspontunk szerint elég támogatást, érintette azt a körülményt, hogy a pedagógusbér-emelésnek nem látjuk a forrásait, érintette azt a körülményt, hogy a közalkalmazottak között feszültséget teremt az Országgyűlés előtt most fekvő törvényjavaslat, hiszen egyes csoportoknak tervez béremelést, jelentősebb béremelést. Ilyen a pedagógusbér-emelés, amit mi üdvözlünk, de kevésbé üdvözöljük, hogy ennek a forrásai nem biztosítottak, más közalkalmazotti csoportoknak viszont nem tervez ilyen mértékű béremelést sem.

Érintette a vita az agrárium kérdéseit. Ezért is sajnáljuk, hogy a Kisgazdapárt részéről nem volt jelen senki a vitán, és nem tudtuk kicserélni az álláspontunkat. Ennek részeként érintettük azt, hogy az agrárfejlesztésről szóló törvény rendelkezéseit rendre nem követi, sőt megsérti a költségvetési törvény, ennek természetesen hangot adtunk, hogy nem örülünk. És végül, de nem utolsósorban érintette a vita azt is, hogy mi szeretnénk, ha a családtámogatási rendszer keretében, amit a kormány is fontosnak tart, nem tennének kivételt gyermek és gyermek között.

Talán ezek voltak a legfontosabb témák. Sajnáljuk, hogy több mint 30 hozzászólónknak nincs lehetősége még a vitában részt venni. Nyilván önök pontosan tudják azt is, amit mi mondani akartunk, kitalálják a gondolatainkat, de lassan az a helyzet, hogy már nincs is szükség arra, hogy az ellenzék részt vegyen az Országgyűlés munkájában. Ha ezt így gondolják, véleményem szerint rosszul gondolják. Én nem hiszem, hogy ez a demokrácia megnyilvánulása.

Köszönöm a figyelmet.