DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Magyarországon első alkalommal 1988-ban szabályozta törvény a szakképzési hozzájárulást. Ez az intézmény a formálódó piacgazdaság időszakában, különösen a kilencvenes évek átalakulási válságainak idején jelentős forrásbővülést eredményezett a szakképzésben. Az elmúlt egy évtized igazolta a fejlett piacgazdaságokban már évtizedek óta bevált gyakorlatot, hogy a szakképzési hozzájárulás intézménye az állam és a gazdaság közötti együttműködés hatékony formája lehet.
A rendszerváltással együtt járó gazdasági és társadalmi változás, a piacgazdaság kialakulása az oktatásban a legnagyobb kihívást a szakképzés számára jelentette. Hazánk a közép-kelet-európai régióban a legdinamikusabb szakképzés-fejlesztési szabályozással rendelkezik. Ez a nyugat-európai gyakorlathoz egyre inkább illeszkedő szakképzési hozzájárulási rendszer lehetőséget ad arra, hogy a hazai erőforrás-fejlesztési folyamatokat a jelenleginél is hatékonyabb intézményrendszerben valósítsuk meg.
Az 1996. évi LXXVII. törvénnyel korszerűsített szakképzési hozzájárulási rendszer, valamint a szakképzés fejlesztését szolgáló szabályozás pozitív szerepet játszott a kilencvenes évek második felében kibontakozó átalakulási folyamatokban. Az egységes Munkaerő-piaci Alap létrejötte, a gazdasági szerepvállalás jellegének átalakulása, valamint az egyértelmű fejlesztési irányultság tükröződött a törvényi szabályozásban. 1996-ban még csupán 3,6 milliárd forint volt a szakképzési alaprészbe befolyt összeg, az elmúlt évek során az alaprész előirányzata elérte a 7,5 milliárd forintot, és az ez évi előirányzat pedig már 8 milliárd forint.
A bővülő források olyan célok megfogalmazását teszik lehetővé, amelyek szoros összhangban vannak az ifjúsági szakképzés korszerűsítésével és a hazai munkaerő nemzetközi versenyképességének javításával. A fejlesztési támogatás sokrétű rendszerében olyan új elemek jelentek meg, mint az európai közösségi programokhoz történő hozzájárulás lehetősége, a szakképzési célú közalapítványok támogatása, vagy a hozzájárulásra kötelezettek által foglalkoztatottak államilag elismert képzésekben való részvételének ösztönzése. 1998-ban a szakképzési alaprész forrásbővülése jóvoltából már módunk volt támogatni a határon túli magyarok szakképzését is szolgáló Apáczai Közalapítványt, valamint a megyei közoktatás-fejlesztési közalapítványokat, ösztönözve regionális és megyei szakképzés-fejlesztési tervek készítését.
A jelen törvénymódosítás azt a szándékot fejezi ki, hogy a közoktatási rendszer korszerűsítésével, valamint a felsőoktatás és a gazdaság közötti kapcsolat szorosabbá tételével a hazai szakképzés fejlesztése terén továbblépjünk, és az elkövetkezendő években az európai uniós szabályokhoz alkalmazkodva a szakképzés a kor igényeinek egyre inkább megfelelhessen.
A fejlesztési forrásbővülésen túl a szakképzési hozzájárulás intézményének lényeges sajátossága a piacgazdasági jelleg. A gazdálkodók ugyanis a törvény által meghatározott keretek között jelentős döntési autonómiával rendelkeznek, és a szakképző intézményekkel kialakított együttműködési formák kedvezően hatnak a hazai munkaerő versenyképességének javítására, a gazdasági teljesítmények növelésére.
Tisztelt Ház! 1998-ban a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosítása több szempontból időszerűvé vált. A szakképzés irányítása és a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprésze feletti döntés joga az elmúlt év végén elfogadott 1998. évi LXXXVI. törvény alapján az oktatási miniszterhez került. A továbbfejlesztés vonatkozásában pedig a kormányprogram kimondja, hogy az emberi erőforrás fejlesztése céljából "az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása érdekében, továbbá az új kormányzati struktúrához igazítva a kormány kezdeményezi a hazai emberi erőforrás-fejlesztés elsődleges finanszírozási eszközeit biztosító rendszer esetében a gazdálkodó szervezetek változatlan mértékű befizetési kötelezettség mellett történő jelentősebb, a befizetések egyharmadát is elérő döntési önállóságának lehetővé tételét".
Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a felsorolt célokat a törvényi szabályozás elérhetővé tegye, a jelenleg hatályos törvény preambulumát is módosítani szükséges. A változás a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelését, szakképzettségük továbbfejlesztését, a gazdaság fejlődését és a hatékony foglalkoztatást szolgálja.
A Szakképzési Alap felhasználói körének fokozatos és szabályozott kibővítését szolgálja a felsőoktatási szakmai gyakorlati képzés költségeinek elszámolhatósága. Az egységes képzési politika kialakításának lényeges eszköze képzések és intézmények azonos elvek alapján történő támogatása. Ezen cél érdekében kerül sor a felsőoktatás és a gazdaság együttműködésének ösztönzésére. A javaslat szerint a felsőoktatásban a képesítési követelményekben rögzített nyolc hétnél hosszabb egybefüggő szakmai gyakorlat szervezésével kapcsolatos költségek elismerhetők hozzájárulási kötelezettség teljesítéseként, ha a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet erre megállapodást köt.
A fejlett országokban, így az Európai Unióban is, a szakképzés fejlesztésének egyik kiemelt iránya a felnőttek szakmai tovább- és átképzésének támogatása.
(9.10)
Az előkészítés alatt álló felnőttképzési törvény a jogi garanciák kialakításához járulhat hozzá. A jelen előterjesztésben foglalt módosítás a már meglévő keretek bővítésével a finanszírozási feltételeket javítja. Az új szabályozást a pénzügyi hatások tervezhetősége érdekében 2000 januárjától javasoljuk bevezetni. Széles körű igényt elégít ki az a módosítás, hogy a munkaviszonyban álló saját munkavállalók számára az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés mellett más szervezett képzések költségei is elszámolhatók legyenek. Az ösztönzés és a hatékonyság növelése érdekében az elszámolhatóság mértékét 0,2 százalékról 0,5 százalékra indokolt növelni.
A munkaviszonyban állók szakképzésével összefüggő irányítási és minőségbiztosítási feladatokat új miniszteri rendelet határozza meg. Az erre vonatkozó felhatalmazás szintén a módosítás része. Az alaprészből juttatott támogatások és visszaigénylések jogosságának ellenőrzését, illetve az ellenőrzés feltételrendszerének megteremtését jogszabályban kell biztosítani. A szakképzési alaprész sajátos jellege, részleges önállósága, valamint együttes kezelése a Munkaerő-piaci Alappal és a sokrétűvé váló felhasználási gyakorlat szükségessé teszi, hogy az ellenőrzési funkciókat folyamatosan összhangba hozzuk a pénzügyi szakmai szabályozással.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat többhónapos előkészítése során széles körű tárgyalásokat folytattunk a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel. A törvényjavaslattal az Országos Szakképzési Tanács, valamint számos szakmai szervezet foglalkozott. Munkánk során a vélemények jelentős része beépült e javaslatba. A viták során ugyanakkor számos olyan javaslat is elhangzott, mint például a szakképzési alaprész önállóságának visszaállítása, a támogatható költségek körének kibővítése, valamint az ellenőrzés és akkreditáció folyamatának szorosabbá tétele, amelyek figyelemre méltó és a következő időszakban gondosan mérlegelendő, illetve a kiegészítő rendeleti szabályozás szintjén konkretizálható feladatokat jelentenek.
Két héttel ezelőtt négy országgyűlési bizottság is foglalkozott a törvényjavaslattal, és mindegyik bizottságban egyhangú támogatottságot élvezett az általános vitára bocsátás.
Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a kormányprogram szellemében lényeges előrelépés a szakképzés finanszírozási rendszerének korszerűsítése, a magyar szakképzés fejlesztése területén. Ez a hosszú távra szóló szabályozás jelentősen hozzájárulhat a szakképzési rendszer, az iskolai és az iskolarendszeren kívüli oktatás hatékonyabb működtetéséhez. Kérem a tisztelt Házat, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm. (Taps.)