CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én is Horváth János képviselőtársamat szeretném megnyugtatni, hogy abban a tekintetben, hogy nincsenek éles határok a különböző kérdések között, természetesen egyetértünk. Az Európai Unióban a felsőoktatás valóban jelentős szerepet tölt be a szakképzésben, és természetesen Magyarország európai uniós csatlakozásában erre legalábbis figyelemmel kell lenni, ha mi egy kompatíbilis szakképzéssel akarunk rendelkezni. Tehát ezzel nincs gond.

Mivel van gond? Az egyik az, hogy egyfelől van 400 ezer hallgató a szakképzésben és van 160 ezer felsőoktatásban lévő hallgató - vigyázni kell, hogy a források hogyan mozognak, és kiknek milyen esélyt teremtenek ezek a források. A felsőoktatásban lévő hallgatók számára már megteremtődött egy esély egy piacképes végzettség megszerzésére, a 400 ezer gyereknek pedig most van meg a lehetősége a piacképes végzettség megszerzésére. Nagyon fontos, hogy ne egymás rovására történjék a forrásmegosztás, hanem együttes - és Horn Gáborral e tekintetben egyetértek -, közös érdekeltségű fejlesztésekre tudjuk felhasználni ezt a pénzeszközt.

Befejezésül annyit: az lenne a legjobb, ha ez valóban a szakképzésre fordítódna a felsőoktatásban is, és nem másra. Ezért mondjuk azt, hogy a szabályozás nélküli nyolchetes gyakorlatra való kiterjesztése ennek a pénzeszköznek nagyon veszélyes kapu, ez egy elfolyási csatorna lehet, és azt gondoljuk, a szakképzés rovására történne e tekintetben a felsőoktatásba a pénzáramoltatás, és ezzel nem értenénk egyet. Egyébiránt a kettő közelítésével természetesen egyetértünk. Köszönöm.