DR. MÁNYA KRISTÓF, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága 1999. április 7-ei ülésén megtárgyalta az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatot. A bizottság tartalmas vitát követően a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Az egészségügyi törvény rendelkezéseinek nagyobb része múlt év július 1-jén, kisebb része 1999. január 1-jén lépett hatályba. Ezen rövid időszak alatt olyan tapasztalatok eleve nem gyűlhettek össze, melyek a törvény általános koncepcióját, fő tartalmi elemeit érintenék s ilyen irányú törvénymódosítást indokolnának. Olyan tapasztalatok viszont máris vannak, melyeket a egészségügyi intézmények jeleztek, például néhány betegjogi rendelkezés megvalósításának nehézségeiről. De az önkormányzatok által szóvá tett háziorvosi helyettesítések jogi rendezését is itt említhetjük. Ezen túl is indokolt, hogy az egészségügyi törvény mind definícióit, mind szóhasználatát illetően a jelenleginél egységesebb szemléletet tükrözzön.
Bizottságunk ezért úgy ítélte meg, hogy indokolt az egészségügyi törvény módosítása, hiszen az egészségügy folyamatban lévő átalakításának legfontosabb jogi alapjáról van szó. Azt várjuk a módosítástól, hogy a működés rendjét egyértelműbben, a gyakorlat figyelembevételével és a szándékolt átalakításokra tekintettel szabályozza. Figyelembe kell vennünk, hogy a törvény működésének eddigi felemás tapasztalatai éppen azokon a szabályozási területeken jelentkeztek, melyekkel kapcsolatban a legtöbb szakmai és jogi fenntartás megfogalmazódott, és megfogalmazódott két évvel ezelőtt, az egészségügyi törvény vitája során is.
A beterjesztés indokoltságán túlmenően a bizottsági vita főleg két kérdéskört érintett. Az egyik a betegek személyes szabadságát érintő korlátozások ügye. A módosítás a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait pontosítja, részletesen előírva a kezelőorvosnak, hogy lehetőleg előzetesen dokumentálja azok elrendelését, feltüntetve az alkalmazás okát. A pszichiátriai osztályokon például az öngyilkosságot megkísérlő beteg életének megmentése lehet a tét, ilyenkor természetesnek tartjuk a törvényjavaslatban szereplő utólagos írásbeliséget az azonnali döntés érdekében. Ellenzéki képviselőtársaimmal szemben nem gondoljuk, hogy ez visszaélésekhez fog vezetni, ellenkezőleg: a betarthatóbb rendelkezések inkább növelni fogják az érintett orvos és szakdolgozó munkájának biztonságát.
(11.20)
A másik vitatott kérdéskör volt a beteg egészségügyi dokumentációjába való betekintési, másolatkészítési jogosultság kiterjesztése a közeli hozzátartozókra. A törvényjavaslat ezt két esetben engedi meg. Egyrészt akkor, ha erre a hozzátartozónak életét, egészségét fenyegető okból van szüksége, másrészt akkor, ha a beteg korlátozottan cselekvőképes állapotba kerül, és így sürgős szükség esete áll fenn.
Ellenzéki oldalról a kérdést az embriók védelme, az orvosi titoktartás általános szabályai felől közelítve, annak lehetőségét vetítették fel, hogy a beteg orvosi adatait a hozzátartozók a gyógyítás körén kívül is felhasználják. A bizottsági többség ezeket a vélelmeket, félelmeket nem osztotta. Nem osztotta azért, mert bizonyosak vagyunk abban, hogy a beteg és az orvos, egészségügyi dolgozó közötti jogviszony speciális jogviszony, melynek a bizalmi jelleg a meghatározója.
A bizalmi jellegnek mindenekelőtt az egészségügyi törvényben kell megjelennie, s ezt a törekvést veszélyezteti, ha a személyes adatvédelmi szempontokat egyoldalúan kezeljük, azokat abszolúttá tesszük. A törvényjavaslat információs jogokat érintő módosításai tehát szükségesek és egyben arányosak is.
A bizottsági ülésen felvetődött az a probléma, hogy a szabad orvosválasztás jogát biztosítják-e házirendjükben az egyes kórházak, klinikák. Jelenleg ugyanis kevés a biztosíték arra, hogy a beteg az intézményekben a belső függelmi viszonyoktól függetlenül találhassa meg - és választhassa is egyben - szakorvosát. Ezért jó, hogy a törvényjavaslat az orvosválasztás pontosabb szabályozását írja elő.
A bizottság többsége a jelen lévő orvoskamarai tisztségviselőkkel egybehangzóan hangot adott azon reményének, hogy a most tárgyalt javaslat és az egészségügyet érintő más törvényjavaslatok elfogadásuk esetén felgyorsítják az egészségügy átalakítását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
Előző Következő