BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem is az az érzésem, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselők elbeszélünk egymás mellett, csak nekem pont a másik oldalról az az érzésem, mint Hegedűs képviselőtársamnak. Éppen ezért két percben csak két nagyon fontos dologra szeretném újra összefoglalóan felhívni a figyelmet - amire nem kapunk választ, és következetesen nem kapunk választ -, kiegészítve azzal, hogy rámutassák még egyszer azokra a belső ellentmondásokra, amiket az általános indoklás is tartalmaz, hogy tudniillik azt hangsúlyozza egyfelől, hogy technikai jellegű a módosítás, másfelől pedig azt, hogy fontos tartalmi elemek vannak benne. Még egyszer mondom, erre nem kapunk választ.

Szűkíti-e a betegjogokat az, ahogy az 5. § átrendezi az adatokhoz való jogot? Igen, szűkíti a beteg jogát. Kimondja ezt az előterjesztő? Nem mondja ki az előterjesztő. Vagy a 24. §, becenevén csak kapacitáslekötési törvénynek nevezett kérdés. Miért van arra szükség, hogy most, 1999 májusában egy ilyen elbújtatott törvénymódosítás keretében rendelkezünk arról, hogy 2000-ben milyen kapacitáslekötési szerződésekkel működhetnek az egészségügyi intézmények. Miért van erre szükség? Vagy folyik egy nagyarányú reform-előkészítés, és akkor ezek a kapacitások értelemszerűen átrendeződnek, és struktúraváltás, szerkezetváltás fog történni az egészségügyi reform részeként; vagy nem folyik. Ha folyik, miért kell 1999 májusában arról gondoskodni, hogy mindenkit megnyugtassunk, hogy 2000-ben ugyanazokkal a kapacitásokkal működhetnek tovább? Nem kapunk az előterjesztőtől választ ezekre az ellentmondásokra.

Köszönöm a figyelmet.