DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván senkinek nem mondok újdonságot azzal, hogy Magyarország az egy főre jutó bevásárlóközpontok terén igencsak a világ élvonalában van. Sok dicsekedni való ugyan nincs vele, és még korántsem értünk ezek elburjánzásának a végére - Budapesten és vidéken is még sok tízezer négyzetméternyi bevásárlóközpont építése van betervezve.

Időnként magam is ellátogatok ezek egyikébe-másikába, és saját tapasztalat alapján is megerősíthetem azokat az észrevételeket, amelyek szerint magyar termékeket igen kis hányadban találni ezekben a monstrumokban. Még az élelmiszerrészlegen úgy-ahogy, de a ruházati, a műszaki és egyéb részlegeken csak elvétve találkozni magyar termékekkel. Pedig ha valami lökést adhatna a hazai termelők fejlődéséhez, e nagy központok működése az, hiszen sok ilyen bevásárlóközpont van, és óriási forgalmat bonyolítanak le.

Máshol sem teljesen ismeretlen módszer az, hogy a hazai termelők érdekében előírják, hogy a bevásárlóközpontban vagy áruházban forgalmazott áruk mekkora százalékának kell hazai terméknek lenni. Ehhez meg kellene vizsgálni, hogy egyes termékcsoportok mekkora hányada felel meg a nemzetközi követelményeknek, és e hányadot minimális követelményként elő kellene írni e bevásárlóközpontok részére. Én még azt is el tudnám képzelni, hogy akik e hányad feletti százalékban tartanak hazai terméket, azok valamiféle ösztönzésben részesüljenek, például adókedvezményben, de ellenkező esetre büntető szankció kilátásba helyezése is célszerű lenne.

Kérdésem tehát, hogy a kormánynak szándékában áll-e a hazai termelők érdekében a fenti lépéseket megtenni. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.)