DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Gráf József Képviselő Úr!

Úgy gondolom, hogy egy rendkívül különleges interpellációval állunk szemben, hiszen valóban nem hozzám intézte az interpellációt, mégis engem utasítottak el. (Derültség.) Elfogadta az én válaszomat, és mégis nekem kell helytállnom, hogy a negatív összképet szakmai szempontok alapján is megindokoljam.

Úgy gondolom, hogy a bizottságnak az az alapálláspontja, hogy a sertésválságnak három lényeges oka van, nevezetesen: a túltermelés, a húsimport és a sertéstenyésztés közgazdasági helyzete. Ezt tulajdonképpen el lehet fogadni, hiszen a túltermelés egyértelműen nemcsak Magyarországra és nemcsak Európára, hanem az egész világra igaz. Most, vasárnap reggel érkeztem meg az Egyesült Államokból, előtte Kanadában jártam, óriási túltermelési válság van ott is, de talán bejelenteném a sertéstenyésztőknek némi lehetőségként, hogy úgy tűnik, végül is a Pick-szalámi behozatala elől el fognak hárulni az akadályok.

A túltermelési válság ettől függetlenül rendkívüli mértékben érinti Magyarországot, főleg azért, mert az orosz válság, továbbá a koszovói válság következtében se keletre, se délre nem tudunk sertéshúst kiszállítani.

Ami most már az import behozatalának a kérdéseit illeti, miután ezt is felvetette a bizottság, tájékoztatást kell adnom a tisztelt Háznak arról, hogy valótlanok azok a híradások, miszerint itt olyan importbehozatal lenne, amely az egész sertéságazatot érinti, hiszen az európai uniós importkvótánk az egész évben 8420 tonna, a WTO-kvótánk tonnában 18 195 tonna, összesen tehát 26 615 tonna. Ebből egyébként 1999. március 31-éig mindösszesen 2836 tonnát hoztunk be az országba. Ugyanakkor a kiviteli kvótánk messze nagyobb, mint a behozatali kvótánk, ugyanis - hogy még egyszer összehasonlításként mondjam - a behozatali kvótával szemben, tehát a 8420 EU-s importkvótával szemben az exportkvótánk 36 307 tonna, míg a WTO-behozatallal, tehát a 18 195 tonnával szemben a kivitelünk 66 500 tonna. Összesen tehát a behozatalt jelentő 26 615 tonnával szemben 102 807 tonnát tudunk kiszállítani.

Ebből látható, hogy a nemzetközi szerződések, amelyek a rendelkezésünkre állnak, amelyek kötnek minket, egyértelműen kedvezőek a számunkra, de tény, számomra is úgy tűnik, hogy ezeket a rendelkezéseket, előírásokat nem tartják be. Teljes mértékben egyetértek az interpelláló képviselő úrral abban, hogy valamit tenni kellene azon mohó integrátorokkal szemben, akik a kistermelőket, a családi gazdaságokat és a kisebb húsipari cégeket is ellehetetlenítik.

Emlékeztetném önöket arra, hogy ebben a körben kiadtam egy miniszteri rendeletet, amely a vágóhidak és az árusítóhelyek legalább hetente egy alkalommal, meglepetésszerűen történő ellenőrzését rendelte el. Ellenőrizni kell a sertések felvásárlását, a sertéshús, továbbá a húskészítmények gyártását és forgalmazását, azok higiénés feltételeinek betartását, azok eredetét, minőségi tanúsítványát és a beszerzési árát is tartalmazó számlázását.

Elrendeltem azt is, hogy szabálytalanság esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyv alapján rögtön folyamatba kell tenni az érintettek, tehát a szabálysértést elkövetők felelősségre vonását, és a vágóhíd, illetőleg az árusítóhely betiltását.

 

(14.40)

Úgy gondolom, ennél drámaibb és sokrétűbb intézkedést hozni nem lehet. De ez nem változtat azon a tényen, hogy pillanatnyilag 70-100 forinttal kevesebbet kap az őstermelő az általa hizlalt sertéshús kilogrammjáért, mint amennyibe ennek az előállítása kerül. Ez egy tarthatatlan helyzet, ha ez így maradna, ebben az esetben tömegesen mennének tönkre a gazdák, ezért ez ellen tenni kell valamit.

Hadd jelezzem azt is, hogy nemcsak arról van szó, hogy tönkremennek ezek a gazdák, hanem ebben az esetben az egész magyar húsellátást is veszély fenyegeti. Tehát azt hiszem, valamennyiünk közös érdeke, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Ezért rendeltem el a 193 forintos legalacsonyabb árat mint felvásárlási árat. Legyen szabad ismételten jeleznem, hogy noha ez a törvényes lehetőség évek óta fennáll, mégis most első alkalommal kerül sor ennek az alkalmazására, és miután félreértések vannak az alkalmazását tekintve, erről a helyről felelősségem tudatában jelentem ki, hogy a 193 forintos legalacsonyabb felvásárlási ár nemcsak szerződéssel alkalmazható, hanem mindenkire kötelezően alkalmazandó legalacsonyabb felvásárlási ár, amelynek kijátszóival szemben az előbb említett szankciók valamelyikét fogjuk életbe léptetni. Úgy gondolom, hogy pillanatnyilag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ennél többet a sertésügyben nem tehet.

Az valóban szomorú dolog, hogy a kistermelőt mindössze 30 forint támogatás illeti meg, pontosabban illetné meg, ha megkapná ezeket az összegeket, amelyek vonatkozásában azt a tájékoztatást is meg tudom adni, hogy az APEH utalja át ezeket az összegeket, tehát 30 napon belül kerül sor ezek kifizetésére. De ott, ahol becsapják a termelőt, és a termelő mindenfajta átvételi elismervény nélkül adja oda a sertését, hiába hozok rendelkezést, ott a sertéstermelő egyértelműen hátrányos helyzetbe kerül.

Miután VI. hó 1-jén lép életbe a legalacsonyabb felvásárlási ár, ugyanakkor meghirdettem a rendkívül szigorú ellenőrzés bevezetését május 4-ével, tehát a mai nappal kezdődő hatállyal, arra tudom kérni az igen tisztelt sertéshizlalókat, hogy ne hagyják magukat becsapni, és ebben az esetben kevesebb lesz a feszültség is.

Természetesen tudom azt is, hogy ezek az intézkedések csak akkor hozhatnak eredményt, ha széles körű társadalmi támogatást kapnak. Ezért elrendeltem a földművelésügyi hivatalok, a falugazdász-hálózat, az állat-egészségügyi szolgálat közreműködését, hogy valamennyien siessenek ennek a kérdésnek a rendezése érdekében egy olyan magatartással, amikor is az általuk észlelt szabálytalanságot rögtön kötelesek jelezni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

Úgy gondolom, amellett, hogy igen tisztelt Gráf képviselőtársam az én válaszomat elfogadta, de a Gazdasági Minisztérium válaszát nem, a Gazdasági Minisztérium sem tud ebben az esetben többet tenni. Valóban, ide lehet hozni a Ház elé az ártörvényt, meg lehet vitatni, de a jelenlegi helyzetben nem az ártörvény elégtelensége az oka annak, hogy itt sertéstermelésben túltermelési válság van, és hogy nem kapják meg a termelők azt a jogos díjat, amely a munkájukért járna, hanem ez mohó felvásárlók, kupecek magatartásán múlik, amellyel szemben kérem, hogy Gráf képviselőtársam is velem közösen lépjen fel, és ha ebben konszenzus alakul ki, akkor meg tudjuk fékezni a kupeceket, és a gazdák helyzetét rendezni tudjuk.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP és a MIÉP soraiból.)