DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot benyújtottuk, az volt a célunk, hogy törvényi kötelezettségünket teljesítve lezárjuk az intézményhálózat átalakításának elnyújtott folyamatát, és megnyissuk a magyar felsőoktatás tartalmi, szervezeti fejlődésének új szakaszát, amelyben a szétdarabolt intézményrendszerből integrált hálózat, a szakegyetemi rendszerből széles képzési profilú szellemi központok jönnek létre.

Tudtuk, hogy a felsőoktatás évtizedek óta megoldatlan gondjai szakmai és politikai vitákat fognak kiváltani. Tisztában voltunk azzal is, hogy ezt a vitát általános elvekbe csomagolt napi és helyi érdekek is befolyásolják. A törvényjavaslatban ugyanakkor a magyar felsőoktatás általános és hosszú távú érdekeit és fejlesztési lehetőségeit kívántuk megfogalmazni. Tudtuk, hogy a közel egy évtizedes előkészítő időszakban megfogalmazott intézményi szándékok jó kiindulási alapot szolgáltatnak az integrációhoz még akkor is, ha sokszor csupán pályázati pénzek elnyerése érdekében fogalmazódtak meg, és az intézményi döntések, a vezetés személyes érdekei is befolyásolták.

Tudtuk azt is, hogy ezeket az intézményi szándékokat nem tekinthetjük véglegesnek, mert a célkitűzésekben kialakult egyetértést módosíthatják a vélt vagy valós szakmai érdekek, a kialakult tradíciók és azok védelme pedig politikai mozgósító erővé válhat.

Számoltunk azzal is, hogy a jogi szabályozásnak nem egy kialakult vagy egy most létrejövő intézményrendszert kell leírnia, hanem az átmenet törvényét kell megalkotni úgy, hogy a folyamatos működés, a hallgatói és oktatói jogbiztonság, a képzés zavartalansága biztosított legyen.

Röviden szeretném összefoglalni a vita általános tapasztalatait. Az elmúlt közel másfél hónap plenáris és bizottsági vitái igazolták feltételezéseinket, és abban is megerősítettek, hogy elodázhatatlan volt a felsőoktatás fejlődését szolgáló törvényjavaslat.

A törvényjavaslat általános vitája során az intézményhálózat átalakításának szükségességét és a törvényjavaslat elveit senki nem kérdőjelezte meg. A törvényjavaslat részletes vitája során benyújtott több mint 120 egyéni képviselői, illetve bizottsági módosító indítvány szellemében a felsőoktatási intézményhálózat átalakítását segítő, az integrációs folyamatot támogató javaslat volt, amelyet mint a törvényjavaslat előterjesztője megköszönök a tisztelt Háznak.

Azokat a módosító indítvány formában megfogalmazott kritikákat, észrevételeket, javaslatokat is köszönöm, amelyeket a kormány nevében nem tudunk elfogadni. Ezekben a javaslatokban számos olyan gondolat vetődött fel, amelyek továbbérlelve a törvényhozás egy későbbi szakaszában beépülhetnek a felsőoktatás működését meghatározó szabályokba.

Az intézményhálózatot érintő módosító javaslatokról: a törvényjavaslatban előterjesztett új felsőoktatási intézményhálózat szervezetéről a bizottsági viták ismeretében elmondhatjuk, hogy megerősítést kapott. Ez azt is jelenti, hogy a törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények szándékait fogalmazta meg, és az integráció tükrözi a felsőoktatás törekvéseit, elkötelezettségét a változás mellett.

(19.30)

Az intézményhálózat átalakításához benyújtott 22 módosító indítvány egyértelműen jelzi, hogy a képviselők elsősorban - helyesebb talán nyíltan fogalmazni - szinte kizárólag helyi szempontok, illetve jól érzékelhető szakágazati érdekek alapján javasoltak módosításokat.

A támogatandó javaslatokról: az alkotmányügyi bizottság javaslatát, amely a törvényjavaslat címének pontosításával egyértelműen választja külön a hálózat átalakításának átmeneti törvényi szabályozását és a hatályos felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó szabályokat, támogatjuk. A javaslatok közül elfogadásra javasoljuk négy integrált intézmény - a Gödöllői Szent István Egyetem, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, valamint az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem - korábbi elnevezésének módosítását. A javasolt névváltoztatásokkal az intézmények egyetértenek.

A nem támogatott javaslatokról: mindazokat a módosító indítványokat, amelyek eltérnek a társuló intézmények, illetőleg a névmódosítást kérő intézmények tanácsai által megerősített szándékuktól, nem javasoljuk e támogatásra. A módosító indítványok néhány esetben, így a Gödöllői Egyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola esetében új, a törvényjavaslatban megfogalmazottaktól eltérő összetételű integrációra tettek javaslatot. Természetesen nem gondoljuk, hogy a törvényjavaslatban szereplő intézményhálózat az egyetlen működőképes megoldás, és azt sem, hogy az integrációs törvény kihirdetésével a felsőoktatási intézményhálózat átalakításának folyamata véglegesen lezárul.

Elvileg a törvényjavaslatban megfogalmazottól eltérő integráció is elképzelhető, és további, az integrációs elvekkel összhangban lévő változtatások is lehetségesek. A támogatásra nem javasolt indítványok a törvényjavaslat kidolgozásakor gondosan mérlegelt és kiegyensúlyozott szakmai és regionális szempontok közül valamelyiket kiragadva tesznek javaslatot új összetételű felsőoktatási intézményre vagy annak új székhelyére. Ezeket a javaslatokat a felsőoktatási intézmények tanácsaiban és a felsőoktatás szakmai testületeiben sem vitatták meg.

Külön meg kell említenem a főiskolából egyetemmé történő átalakulásra tett javaslatokat. A felsőoktatási törvény világosan meghatározza az egyetemmé alakulás feltételeit, és azt a Magyar Akkreditációs Bizottság vizsgálatához és támogató javaslatához köti. Nem támogatjuk, hogy ez alól a vizsgálat alól az integráció során mintegy felmentést adjunk. Úgy gondoljuk, hogy azok a főiskolák, amelyek teljesítik a feltételeket, a dolgok természetes menete szerint kell hogy egyetemmé váljanak. Ebből a folyamatból nem emelhetünk ki egy-egy főiskolát még akkor sem, ha jól tudjuk, hogy a főiskolák között az egyetemmé válás szempontjai szerint nagyon nagy különbségek vannak.

Most az átalakulási folyamatot érintő javaslatokról szeretnék szólni. A módosító indítványok közel fele - 41 - az átalakulás és az átmenet szabályait érintette. A törvényjavaslatban meg kellett fogalmazni ezeket az átmeneti szabályokat, amelyek tiszteletben tartják a jelenleg önálló felsőoktatási intézmények törvényben rögzített jogait. Az autonómia sérelme nélkül biztosítják, hogy 2000. január 1-jétől az új intézmények működőképesek legyenek, hogy sem az oktatók, sem a hallgatók jogaiban, sem a gazdálkodásban ne következhessen be bizonytalanság. Ezen átmeneti időszak szabályait úgy kellett megalkotni, hogy azok összhangban legyenek a felsőoktatási törvény mellett a munka törvénykönyvével, a közalkalmazotti törvénnyel, a költségvetési intézmények működését meghatározó államháztartási törvénnyel, valamint a pénzügyi és gazdálkodást szabályozó rendeletekkel.

A támogatandó javaslatokról: az átalakulás folyamatának első lépéseként megvalósuló különválás szabályozásában támogatjuk a karok egyetértését javasoló módosítást és a különválási nyilatkozat államigazgatási egyeztetésének egyszerűsítésére tett javaslatokat. Támogatjuk az átalakulás folyamatában a gazdasági főigazgatók szerepének megerősítését szorgalmazó javaslatot. A hallgatók eddigi kari képviseleti arányainak megtartását indítványozó módosító javaslatot elfogadásra javasoljuk.

Egyetértünk, hogy az előkészítés időszakában az új intézmények vezetői megbízásainak előkészítésében is a felsőoktatási törvényben biztosított jogosultságok illessék meg az intézményi testületeket. Elfogadjuk azt is, hogy az 1999-ben lejáró rektori és főigazgatói megbízások öt-hat hónapra történő meghosszabbítása esetében is az ideiglenes intézményi tanácsok gyakorolják a testületek jogosultságait és azt, hogy a lejáró megbízású gazdasági főigazgatók esetében megbízásuk 1999 végéig történő meghosszabbítása intézményvezetői hatáskörbe kerüljön. Elfogadjuk és támogatásra javasoljuk az átmeneti időszakban az előkészítő testületek munkáját segítő minisztériumi anyagi támogatás pontosítására vonatkozó javaslatot.

A nem támogatandó javaslatokról: az átalakulás és az átmenet szabályainak módosítására tett javaslatok többségét - 33 indítványt - nem tudjuk támogatni. Ezek a módosítások egyaránt vonatkoznak további szabályok előírására, a hallgatói képviselet magasabb arányszámának biztosítására, a választás konkrét lépéseinek szabályozására és a költségvetési előirányzatok megosztására. Ezeket a javaslatokat azért nem támogatjuk, mert a hatályos felsőoktatási törvény az indítványozott változtatások esetében tartalmazza a megfelelő jogi garanciákat. A javasolt módosító indítványok elfogadása esetén túlszabályozottság jönne létre, és veszélybe kerülne az átmenetet koordináló testületek működőképessége.

A felsőoktatási szakszervezetek későn érkezett javaslatát, amelyben az előkészítő testületekben állandó meghívott tagság biztosítását kérik, már nem tudjuk beépíteni a törvénybe. Az új intézmény döntési fóruma az ideiglenes intézményi tanács, amelynek állandó meghívottai a reprezentatív szakszervezetek képviselői. Így érdekvédelmi funkciójuk nem sérül, és az átalakulás folyamatában biztosított a részvételük. A pénzügyi kérdésekben, a költségvetési előirányzatok megosztásában egyaránt kell figyelni a társuló intézmények pénzügyi biztonságára és a létrejövő új intézmény működőképességének fenntartására. Ezért nem javasoljuk a törvényjavaslatban megfogalmazottaktól történő eltéréseket.

Végül a törvényjavaslat harmadik részéről, a felsőoktatási törvényt módosító javaslatokról: a törvényjavaslat negyedik fejezete a hatályos felsőoktatási törvény legszükségesebb módosításait tartalmazza. A törvényjavaslat vonatkozó bekezdéseihez 33 módosító indítványt nyújtottak be, amelyek a javasolt változtatások pontosítását, bővítését vagy megváltoztatását szorgalmazzák. Elfogadásra javasoljuk a felsőoktatási törvény 4. §-ának a főiskola létesítésére vonatkozó pontosítását, valamint a nem állami főiskolák vezetői megbízásának fenntartói hatáskörbe kerülését.

Komoly vita bontakozott ki a gazdasági főigazgatók miniszteri megbízatása körül. Az 1993-as felsőoktatási törvény ezt az intézményvezetők hatáskörébe utalta, majd 1995-ben egy pénzügyi kormányrendelet módosítása a költségvetési intézményt felügyelő miniszter hatáskörébe helyezte azt. A költségvetés, az államháztartás logikája a fejezetért felelős miniszter felelősségét hangsúlyozza. A felsőoktatás, a rektorok és főigazgatók egyszemélyi felelőssége okán és az autonómia jegyében a gazdasági főigazgatók megbízását az intézmény vezetőjéhez kívánja rendelni.

Különös súlyt ad mindennek, hogy a létrejövő egyetemi és főiskolai központok egy-egy nagy város költségvetésével azonos költségvetéssel dolgoznak, amelyek döntő hányada költségvetési forrásból biztosított közpénz. Az elfogadásra javasolt módosító indítvány a megbízást visszahelyezi az intézményvezető hatáskörébe, és az eljárási folyamatban biztosít egyetértési jogot a tárca vezetőjének. Ezzel mind az intézményi autonómia, mind a közpénzek feletti kormányzati felelősség biztosítható.

A törvényjavaslat vitája során a legszélesebb és legélesebb vita az egészségügyi és agrárintézmények integrációjáról, az egészségügyi és agrárcentrumok létrehozásáról és ezek törvényi szabályozásáról, a felsőoktatási törvény 116. §-ának módosításáról alakult ki.

(19.40)

Az integráció alapvető célja az intézmények fejlődési lehetőségeinek elősegítése. Ehhez meg kell találni a változás és az állandóság egyensúlyát. A korábban önálló intézményeket olyan szabályok szerint kell egy intézménnyé tenni, hogy aminek össze kell nőnie, az összenőhessen, és szerves egységet képezhessen. Biztosítani kell a változás lehetőségét, de védelmet kell biztosítani a létrejövő nagy intézményeken belül a meggondolatlan átalakításokkal szemben.

Elfogadjuk, hogy az egészségügyi és az agrárintézményeknek az új integrált szervezetben is megmaradnak olyan, az érintett szaktárcához közvetlenül kötődő feladatai, amelyek nem választhatók el a képzéstől és kutatástól, de a felsőoktatás funkcióit kibővítik. Elfogadjuk, hogy ezen egészségügyi és agrárfeladatok ellátása szervezeti és anyagi védettséget élvezzen úgy, hogy közben nem bontjuk meg az új integrált egyetemek szerkezetét és az integráció elveit.

Nem tudjuk elfogadni, hogy ezen feladatok szervezetileg elkülönüljenek a felsőoktatási intézményektől, és a felsőoktatási törvényt megelőző időszak felsőoktatási irányítási modelljéhez térjünk vissza. Ezen álláspontunkat támogatják a felsőoktatási intézmények, és ennek támogatása megítélésünk szerint az egész magyar felsőoktatás érdeke. Felelősségünk ugyanakkor, hogy olyan együttműködés alakuljon ki az érintett minisztériumok és a felsőoktatási intézmények között, valamint a kormányzati munka részeként az egyetemek, az Oktatási Minisztérium és a szaktárcák között, amelyek egyaránt segítik a felsőoktatási és a sajátos szakminisztériumi feladatok teljesítését. Ennek jogi garanciái törvényi szinten is adottak. Az elfogadásra javasolt módosító javaslat ennek a meglévő és a felsőoktatási intézmények autonómiájából következő jogosultságnak a részletes kifejtését tartalmazza.

Végül a nem támogatott javaslatokról: a törvényjavaslat ezen fejezetéhez benyújtott több mint 25 módosító indítvány - amelyek elfogadását nem javasoljuk - az új intézmények szervezeti tagolódását, az intézményen belül a jogosultságok delegálását, a felsőoktatási testületek jogosultságait, az oktatási miniszter és más miniszterek hatáskörét érintik. Úgy ítéljük meg, hogy a javaslatok egy részét - amelyek összhangban vannak a felsőoktatási törvény szellemével, és a felsőoktatás fejlesztését szolgálják - a törvényjavaslat és a fenti, támogatásra javasolt módosító indítványok már tartalmazzák. Néhány, a felsőoktatás korábbi irányítási modelljének visszaállítását célzó javaslatot nem támogatunk.

Összegzésül a következőket szeretném elmondani: a benyújtott módosító indítványok mintegy 20-25 százalékát a bizottsági viták alapján a kormány nevében elfogadásra javasoljuk a tisztelt Háznak. Ez az arány jelzi, hogy az előterjesztő nyitott a felsőoktatás érdekeit szolgáló javaslatokra, és azt is jelzi, hogy a módosító indítványokat benyújtó képviselők az integrációs folyamat elkötelezettjeiként megalapozott javaslatokkal éltek. A támogatásra nem javasolt módosító indítványok egy része további, alaposabb szakmai egyeztetéseket követően és az átalakulás gyakorlati tapasztalatainak birtokában a felsőoktatási törvény átfogó felülvizsgálatakor napirendre kerülhet.

A törvényjavaslat általános vitára bocsátásakor is jeleztük, hogy e törvényjavaslat jogilag lezárja az egyetemi és főiskolai integrációs folyamat többéves vajúdását. Egyúttal az új intézmények működési kereteinek megjelölésével megnyitja a belső átalakulást, a tartalmi integráció, a felsőoktatás fejlesztésének új útjait, teret nyit a minőségelvű változtatások előtt. Ma csak becsülhetők azok a hasznok, amelyeket az integrált intézményrendszer néhány év alatt hozhat a képzés szerkezetében és tartalmában, a kutató-fejlesztő munka eredményeiben, az előmeneteli, minősítési rendszerben, a minőségelvű fejlesztésben, a mozgást korlátozó falak lebontásában, szellemi műhelyek létrejöttében. Az integrációban a tudományok, az oktatók és a hallgatók univerzitásának eszménye valósul meg, szervezeti és tartalmi kibontása többéves tervező-fejlesztő munka előtt nyit teret. Már ma is érzékelhető, hogy a tömegképzés és az elitképzés, a tehetséggondozás, az egész életet átfogó képzési és átképzési feladatok, a nemzetközi együttműködések szükségszerűen ösztönözni fogják a változásokat; új forrásokat nyithatnak meg az új integrált felsőoktatási intézmények átalakulásához.

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a felsőoktatás fejlesztésének támogatásához a szükséges anyagi háttér egyik forrása, a Világbankkal megkötött kölcsönegyezmény alapján folyósított támogatás biztosított. Az április közepén történt világbanki szakértői látogatás eredményeként a delegáció elfogadta a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatos kormányzati célokat, így a kölcsön lehívásának nincs akadálya.

Tisztelt Ház! Amikor a tisztelt Háztól a felsőoktatási intézményhálózat átalakulásához, valamint ezzel összefüggésben a felsőoktatási törvény módosításához kérek támogatást, egyúttal az ezredforduló hazai és európai kihívásaira válaszolni képes felsőoktatás fejlesztése melletti elkötelezettségük megerősítését kérem.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)