KOZMA PÉTER, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását Erkel Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Szirányi János feljelentést tett rágalmazás vétsége elkövetésének alapos gyanúja miatt.
A feljelentés szerint Erkel Tibor országgyűlési képviselő az Országgyűlés '98. december 15-ei plenáris ülésén az azonnali kérdések és válaszok órájában kérdést tett fel a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, "Hanganyagot lopott? Meg kell-e ismernünk a média múltját a törvénykorrekció előtt?" címmel. Kérdésében utalt a Napi Magyarország 1998. december 10-ei számában megjelent rövid hírre, amely szerint a Magyar Rádió művészeti igazgatója, nemrég még elnöke, Szirányi János nagy mennyiségű archív hangfelvételt próbált eltulajdonítani előző este a rádió épületéből, de a biztonsági szolgálat feltartóztatta. A képviselő úr ehhez hozzátette többek közt még a következőket: "Megélhetési bűnözés... Elvégre lophat egy művészeti igazgató is - nem a szegények privilégiuma a tolvajkodás! Ennek a tolvajnak egymillió után kellene adóznia."
A feljelentő szerint a tárgyi igazság a következő:
A Magyar Rádiónál szabályszerű rendszer működik a CD-lemezek kölcsönzésére. Azok a munkatársak, akiknek átmeneti időszakra valamely CD-re nézve szükségük van, kikölcsönzik azt, az elvitel tényét aláírásukkal igazolva, és miután a kölcsönzés indoka megszűnt, visszaadják. Ilyen módon jutottam hozzá azokhoz a CD-lemezekhez, amelyek a Magyar Rádió épületéből történő kilépésemkor 1998. december 4-én nálam voltak, és amely tényt a rendésznek, aki az iránt érdeklődött, van-e nálam olyan dolog, amely a Rádió tulajdonát képezi, elmondtam: a Janus Pannonius Egyetem művelődés-szerzői szakán tanítok, a saját tulajdonomat képező CD-lemezek mellett időszakonként a rádió tulajdonában lévő CD-lemezeket is megszólaltatom illusztrációként.
A mentelmi bizottság az ügyet az 1999. április 6-ai és 27-ei ülésén megtárgyalta. Mindkét ülésen megjelent és kifejtette álláspontját Erkel Tibor képviselő úr. Az első ülésen utalt arra, hogy tudomása szerint belső vizsgálat indult a Magyar Rádióban a hangarchívum kezelése, illetve az ebből történő kivételek, kölcsönzések tárgyában, mivel egyes kereskedelmi rádiók jogellenesen ennek az anyagait használják fel. Előadta továbbá, a Magyar Rádió hangarchívumának védelme érdekében kötelességének érezte a kérdés felvetését, és elítéli Szirányi János magatartását.
A mentelmi bizottság információt kért a Rádió elnökétől a vizsgálattal kapcsolatban. Hajdú István válaszában közölte, hogy Szirányi János a lemezeket szabályosan kikölcsönözte az archívumból, így az eltulajdonítás kizárt, a Rádió épületéből történő kivitelhez azonban az érvényben lévő szabályok szerint külön engedély lett volna szükséges.
A mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a bűnösség kérdésében. A bizottság azt vizsgálta, hogy a kérdésben foglaltak túllépték-e a véleménynyilvánítási szabadságról szóló 36/1994. VI. hó 24-ei AB-határozatban megfogalmazott külső korlátokat.
A kisebbségi álláspont szerint Erkel Tibor a kérdésben megfogalmazott egyes kijelentéseivel, de főleg az ártatlanság vélelmébe ütköző "tolvaj" kifejezés használatával túllépte az alkotmányosan védett korlátokat. A másik, többségi álláspont szerint a képviselő úr a megbízatásának gyakorlása során felvetett kérdésre, bár azok egyes kitételei sértőek, az alkotmányosan védett korlátokon belül maradt. A feljelentő a személyiségi jogainak védelmére igénybe veheti egyébként a hatékony polgári jogi eljárást is.
Mindezekre tekintettel a mentelmi bizottság 4 igen, 4 nem és 3 tartózkodás szavazattal elvetette a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványt, és azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Erkel Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel. Köszönöm.