DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy valóban nagyon rövid történeti visszatekintéssel kezdeném, mégpedig azzal, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége soha nem vitatta, hogy az előterjesztő 1998-ban helyes jogalkotási célt fogalmazott meg, azonban akkor is mondtuk és ma is állítjuk, hogy a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében olyan jogosítványokat kívánt adni az előterjesztő a rendvédelmi szerveknek - mindenekelőtt a rendőrségnek -, amelyek súlyosan sértették volna a polgárok alkotmányos jogait.

Ma is azt látjuk az előttünk lévő előterjesztésben, hogy a bűnözés önszerveződéséről, minőségi átváltozásáról beszél, és ezzel összhangban az egész javaslat koncepciójában a közönséges kriminalitás, sőt a szabálysértések, esetenként még ennek sem minősülő magatartások oldaláról közelíti meg a problémát, próbálja a tárgyát megragadni.

Azt hiszem, ebben a teremben ülők valamennyien tudják, hogy ezzel szemben a szervezett bűnözés más törvényszerűségeket mutat, mint a hagyományos kriminalitás, éppen ezért azt kell hogy mondjuk, a tömegbűnözés felől az úgynevezett professzionális bűnözés - vagy mondjuk azt, hogy szervezett bűnözés - nem közelíthető meg. Ennek következtében aztán a javaslatban ma is változatlan formában vagy változatlanul önkényes, ötletszerű válogatás van azokból a jelenségekből, amelyek valamilyen módon valóban kapcsolatban állnak, kapcsolatba hozhatók ugyan a szervezett bűnözéssel, de ezt a kört a végtelenségig lehetne bővíteni. Így tehát nem érzékeljük azt, hogy miért pont azok a magatartások kerülnek ebbe a körbe, amelyeket az előterjesztő bevont a javaslatába.

További következtetésként azt mondhatjuk, hogy teljesen eltérő súlyú és jellegű kérdéseket ragad meg az előterjesztő, és ezeket továbbra is egységes keretbe kívánja helyezni az általa érintett magatartások megítélése vonatkozásában, ez pedig a jogalkalmazás területén valóban beláthatatlan bonyodalmakhoz vezethet.

A javaslat nem áll összhangban az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésében kialakított elvekkel és konkrét elvárásokkal, ezt tényként rögzíthetjük. Hiszen az Európai Unió Tanácsának határozata például nyilvánvalóan a közhatalom és a gazdaság átláthatóságára, a volt elkövetők társadalomba való visszaillesztésére helyezi a hangsúlyt, míg az előttünk fekvő törvényjavaslatban a bűnmegelőzési ellenőrzéstől csupán annyit vár el az előterjesztő, hogy ne akadályozza az érintett visszailleszkedését a társadalomba. Azt hiszem, hogy egy nagyon jelentős hangsúlybeli eltérésről van itt szó.

További problémaként mondhatnám a törvényi célok meghatározásában, hogy a tételes rendelkezések nincsenek összhangban azokkal, és talán nagyon jó példa erre a II. fejezetben az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok, hiszen itt valóban - a törvény céljától eltérően - alapvetően közrendvédelmi rendelkezésekkel van dolgunk, és a törvényjavaslat előkészítésének alapjául szolgáló 1097/1998. számú kormányhatározatban arról van szó, hogy módosítani kellene a jogszabályokat az olyan szórakozóhelyek igazgatási úton történő bezárása érdekében, ahol kábítószerrel visszaélés bűncselekményén értek tetten elkövetőket.

Az előttünk fekvő javaslatban azonban már nem csak szórakozóhelyekről, nemcsak kábítószerrel visszaélésről és nem tetten ért elkövetőkről van szó. Amíg a fejezethez fűzött indokolás részletesen kifejti a drogdiszkókkal kapcsolatos jogalkotói megközelítést - hangsúlyozni szeretném, ezzel maximálisan egyetértünk -, ugyanakkor pedig a javaslat egy meglepő fordulattal egyszerűen kiterjeszti és számunkra megengedhetetlen módon kiterjeszti az eredetileg is konfúzus érvelést olyan tényállásokra, amelyek azonban jellegükben már teljes mértékben eltérnek.

Itt már olyan jogelvek is sérülnek, mint amit korábban megpróbált a kisgazda képviselőtársam valamilyen módon indokolni, de az ártatlanság vélelmének sérülése indokolhatatlan. Hiszen amíg a gyanúsítottat megilleti az ártatlanság vélelme, itt az előttünk lévő előterjesztésben az üzemeltetővel szemben már szankciókat lehet alkalmazni, mielőtt még a bűnösségét jogerős bírói döntés, ítélet megalapozná.

Nem kívánok kitérni és végigmenni a törvényjavaslat valamennyi fejezetén, talán hivatkoznék arra, hogy például az idegenrendészeti részhez valóban jó néhány módosító indítványt kívánunk előterjeszteni, és nyilvánvalóan majd a részletes vitában azok indokolása kapcsán próbálunk rávilágítani arra, hogy az előttünk lévő tervezet még korántsem felel meg véleményünk szerint azoknak az elvárásoknak, amelyeknek meg kellene hogy feleljen.

Természetesen annak is tudatában vagyok, hogy nem pont az a rész, amit kiemeltem, "az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok" fejezet a legfajsúlyosabb része ennek a törvényjavaslatnak, de amit elmondtam az elérendő cél és a tételes szabályok vonatkozásában, azt kell hogy mondjam, valamennyi fejezetre vonatkozik és megáll.

Ahogy itt már valamennyi felszólalótól elhangzott, mi is megállapítjuk azt tényszerűen, hogy a törvényjavaslatnak persze hasznára vált az átdolgozás, a normaszöveg koherensebb, mint a decemberben szavazásra bocsátott változat volt, mindazonáltal a már előbb felsorolt problémákon túl is tartalmaz olyan szabályokat az előterjesztés, amelyek például - véleményünk szerint - ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével és más nemzetközi egyezményekkel, és ennek révén ellentétesek az Európai Unió idevágó joganyagával, amire már szintén az előbb néhány utalást tettem.

1998. november 12-én, amikor megkezdődött ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája, a vezérszónoklatban elhangzott részünkről, hogy amikor törvényt alkotunk, akkor szem előtt kell tartani azt is, hogy a törvényesség, alkotmányosság kritériumai mellett olyan eszközt adjunk a végrehajtó szolgálatok kezébe, amely valóban alkalmas arra, hogy a kívánt célt eredményesen elérje. Azt kell mondjuk, hogy pozitív változásai ellenére ez az anyag még mindig nem alkalmas arra, hogy a címben megjelölt célokat elérje.

Ne haragudjanak meg, arra szeretnék kitérni - és erre az alapot az adja meg, hogy elhangzott az ellenzék kritikája -, miszerint a korábbi viták során levágtuk a törvényjavaslat végtagjait. Azt hiszem, ezért valóban nem illetné meg az ellenzéket a bírálat, hanem ha már köszönetet nem mondanak, akkor legalább nyugtázni kellene, hiszen ha ez történt volna meg, akkor egy torzszülött született volna itt a parlamentben. És ha az az igény teljesül, amit fideszes képviselőtársam előbb mondott, hogy ezeket a végtagokat vissza kellene varrni, akkor megint csak azt mondom, hogy egy olyan állat születne, egy olyan torzszülemény, amely úgy nézne ki, hogy a ló mellső lábaihoz hozzávarrnánk a kutya hátsó lábait. Azt hiszem, hogy ezt el kellene kerülnie a magyar parlamentnek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)