DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta az 1088. számú előterjesztést, amely a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló címet viseli, és voltaképpen részét képezi az okmánykorszerűsítés programjának, abból kiindulva, hogy a technikai fejlődés lehetővé tette, hogy az adatfeldolgozással kapcsolatos döntések, illetőleg azok végrehajtása szervezetileg és technikailag is elkülönüljön.

Mintegy civilesítés tanúi lehetünk az okmánykorszerűsítési program kapcsán, amikor is azok a feladatok, amelyek eddig a rendőrhatóság feladatkörébe tartoztak, átkerülnek a civil közigazgatás területére, és ezzel tulajdonképpen azt szolgálják, hogy a lakosság minél közelebb, minél gyorsabban, minél egyszerűbben jusson azokhoz az adatokhoz, illetőleg okmányokhoz, amelyekre az életvitele során szüksége van.

Tulajdonképpen több törvényt módosít ez a törvény-előterjesztés, az 1992. évi LXII. törvényt a személyes adatok védelméről, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIV. törvényt, a külföldi utazásról szóló 1998. évi XII. törvényt, a személyazonossági jelről és annak módosításáról szóló 1996. évi XX. törvényt; tehát minden olyan törvényt, amely valamely adattal kapcsolatos, és ez jól beleillik abba a logikai rendszerbe, hogy itt majd az okmányokat valamilyen formában korszerűsíteni fogjuk.

 

(12.00)

Meglehetősen kilóg ebből a sorból a 35. §-ban jelzett, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása. Egyszerűen nehéz felfogni, hogyan kerül ebbe a logikailag nagyon jól összeillő jogszabálykörbe ennek a törvénynek a módosítása, amelyben ráadásul olyan magyartalan vagy a magyar nyelv alapján elítélendő kifejezések is vannak, mint például: "a csatornahasználatért díjmegtérítést köteles fizetni". A díj feltétlenül valami összeget jelent, amit vagy meg kell téríteni, vagy meg kell fizetni, de a megtérítést még kifizetni... - iszonyatos még olvasni is! Tehát logikailag abszolút nem illik ide, igaz, hogy a cím szerint beleillik, mivel a polgárok személyi adatainak kezelésével függ valamilyen formában össze.

Nem is ez okozta a legnagyobb gondot az önkormányzati és rendészeti bizottságnak, hanem inkább annak a finanszírozása, ami majd felmerül azoknál az önkormányzatoknál - 240 ilyen lesz -, amelyek ezeket az okmányokat végül is ki fogják állítani, kezelni fogják, tehát ahol kialakulnak ezek az okmányirodák. Ez gerjesztette a vitát. Mindig, amikor az önkormányzat új feladatot kap, elvárnák - az önkormányzati bizottság különösen elvárná -, hogy ott konkrét adatokat lássanak arról, miből fogják ezt viselni. Ez magából a törvénytervezetből nem derül ki, ám a kormány ott lévő képviselője erre felvilágosítást adott. Abból indult ki, hogy ez nem rögtön lép hatályba, tehát a következő év költségvetésébe ezek az összegek még bevihetők, amelyek a technikai feltételeket fogják biztosítani; azok, akik ezt a munkát végezni fogják, a rendőrségtől fognak átkerülni a kijelölt területi polgármesteri hivatalokhoz.

Tehát mindezt figyelembe véve az önkormányzati és rendészeti bizottság 6 tartózkodás mellett, 18 igen szavazattal a törvényjavaslatot az általános vitára alkalmasnak tekintette. Köszönöm. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiból.)