IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak mint országgyűlési képviselő állok itt jelen pillanatban, hanem mint a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnöke is. Bakonypéterd és Lázi 1996 augusztusa óta szeretne Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozni. Úgy gondolom, jelentős érveket lehet amellett felsorakoztatni, hogy miért is döntött úgy a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés, hogy ez a két falu befogadható.

A bakonypéterdiek már ma is a Veszprémtől lényegesen közelebbi Győrbe járnak munkába és felsőbb iskolába. Veszprém távolsága 55 km, Győr távolsága 28 km. Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő lakosság a jövőben minden hivatalos ügyét a megyénkben szeretné intézni. Az egészségügyi ellátás terén - ez a kórházi és mentőellátást jelenti - 1995-től Győrhöz tartozik. Az általános iskolások és az óvodások egy része már ma is a Győr-Moson-Sopron megyei Ravazdra jár. Az autóbusz-összeköttetés kiváló Győrrel. A távolsági járatok mellett műszakváltáshoz kötődő járatokat a faluból is indít a Kisalföld Volán. Nevével ellentétben a község nem a Bakony része, hanem a Sokorói-dombságé; a falu ugyanis a hármas dombsor leghosszabb, középső hegyláncának, a Csanaknak délkeleti lábánál terül el.

 

(16.50)

Mi a helyzet Lázival? Lázi szintén azt reméli, hogy a közelebbi Győrbe - ami 33 kilométer, az 56 kilométer távolságú Veszprémmel szemben - járhat majd munkába és felsőbb iskolába. Ígéretet kaptak arra, hogy a közvetlen buszkapcsolat, ami jelen pillanatban nem létezik, az átcsatolást követően megvalósul Győrrel. Bakonypéterdhez hasonlóan Lázi sem része a Bakonynak. A község a sokorói Bakony-ér mellékágának völgyében fekszik, és a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyei településekkel közös földrajzi egységet alkot. Úgy gondolom, ezek az érvek mindenképpen bizonyítják, hogy Bakonypéterd és Lázi csatlakozása nem lehet kérdéses. Mi lehet akkor kérdéses?

Kérdéses lehet az időpont. 1996 augusztusában jelezték a községek szándékukat. A Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlési határozat a befogadásról 1996. október 24-én született. Mind a két megye, tehát az elengedő Veszprém megye is tiszteletben tartotta a községek akaratát. Hogy az ügy jelentőségét tudjam mondani, Bakonypéterden 272-en laknak az 1998. január 1-jei állapot szerint, Láziban pedig 627-en. Ez az egyik településnél Győr-Moson-Sopron megye lakosságának az 5 század százaléka, a másik településnél pedig 15 század százalék, tehát nem eget rengető dologról van szó.

Mint a megyei közgyűlés elnöke mondhatom, hogy az önkormányzati költségvetéseket évente többször is módosítjuk, tehát ez beilleszthető abba a módosítási rendbe, amellyel a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés a munkarendje szerint foglalkozik, ez sem jelent külön problémát. A közhivataloknál való átállás lehet egyedül kérdéses, de úgy gondolom, a közhivataloknak az a dolguk, hogy a köz javát szolgálják, és a polgárokért van a közigazgatás, nem pedig a közigazgatásért vannak a polgárok. Ha a polgárok úgy döntenek, hogy szeretnének átjönni, és csatlakozni szeretnének, akkor úgy gondolom, ezt a lépést mindenképpen érdemes megtenni.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés - és ezt szeretném itt is kijelenteni - várja és szeretné, ha minél hamarabb rendeződne ez a kérdés, mert bizony, képviselőtársaim, egy kicsit megmosolyogtató az, ami ezzel a két kicsi faluval történik, hiszen szervesen hozzánk tartoznak, és mégsem jöhetnek át. Úgyhogy azt kérem, tegyék lehetővé és tegye lehetővé az Országgyűlés, hogy június 30-ával Bakonypéterd és Lázi Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozzon. Köszönöm.