STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi és szociális bizottság április 27-én megtárgyalta a T/1090. számú, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságunk a törvényjavaslatot 20 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. Tettük ezt azért, mert a vitában az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy mindaz, ami a törvényjavaslatban benne van, jó, a törvény életbe lépésétől számított hat év során felmerült gyakorlati problémákat orvosolja. Ellenzéki képviselőtársaink is megfogalmazták, hogy a módosítások nagy része számukra is elfogadható, mert olyan pontosítás, kiegészítés, amely csiszolja, javítja a kialakult gyakorlatot.

Mindannyian elfogadtuk az előterjesztő azon szándékát, hogy a törvényjavaslattal egyrészt egyértelművé kívánja tenni a szociális ellátás szabályait, másrészt garanciális elemeket szándékozik beépíteni az ellátottak érdekében. Mindannyian tudjuk, hogy eme garanciális elemekre a civil szféra arányának növekedése okán az ellátók körében nagy szükség van. Egyértelműen pozitívnak ítéltük meg a törvényjavaslatban a falugondnoki ellátás kiterjesztését, a szakmai ellenőrzés feladatának szabályozását, a szakmai továbbképzések rendszerének felépítését és a minőségbiztosítás bevezetését. Megfogalmazódott az a vélemény, hogy hiányzik a törvényjavaslatból a közgyógyellátás szabályainak újragondolása. De elhangzott az is, miszerint jó, hogy nem változik a közgyógyellátás rendszere, mert bár szükséges lenne, de korai a vélhető szigorítás.

Három területen észleltünk aggályokat. Az első a hajléktalanok nyilatkozattétele a tartózkodási helyük megjelölésére. Az aggályok második területe a lakóotthonok kérdésköre volt. A törvényjavaslat szövegezéséből nem érződik egyértelműen, hogy az családias önellátó ellátási forma, inkább miniintézménynek vélhetjük azt. A harmadik félelem a finanszírozás kérdésköre. Elfogadva, hogy a törvényjavaslatnak nincs jelentős költségvonzata a központi költségvetésre, de azt mindannyian érezzük, hogy az intézményfenntartó önkormányzatokat terheli majd némi költség, melyet ki könnyebben, ki nehezebben tud majd beilleszteni a gazdálkodásába.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján az egészségügyi és szociális bizottság a T/1090. számú törvényjavaslatot elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak.