TARDOS MÁRTON (SZDSZ): Elnök Úr! Képviselőtársaim! A kérdést, amelyről ma tárgyalni fogunk, már nem először tárgyaljuk itt, hiszen amikor a hétfői napon általános vita volt a pénzügyi helyzetről és a költségvetés különböző vonatkozásairól, hasonló kérdésről tárgyaltunk, és amikor az általános vitája volt ugyanennek az előterjesztésnek, természetes módon ugyanerről a kérdésről tárgyaltunk.

Nekünk, szabaddemokratáknak a fő problémánk a kormány által előterjesztett határozati javaslattal kapcsolatosan az, hogy elismerjük, érdekes dolog és fejlemény az, hogy a tisztelt Ház megtárgyalhatja a hároméves előretekintés kérdéseit, és erről határozatot is hozhat. Figyelmeztetni arra szeretném a képviselőtársaimat és a kormány tagjait, akik ezzel kapcsolatosan már sok mindent elmondtak, hogy az újdonság nem az, hogy hároméves előretekintés alapján beszélünk a költségvetés kérdéseiről, mert ezt már az előző kormány bevezette, és ez a gyakorlat sikeresen működött. Az újdonság az, hogy határozatot hozhatunk róla, mégpedig irányelvekről hozunk határozatot.

A probléma az, hogy az előterjesztett anyag nem fogalmaz meg irányelveket, a kormány nem szembesíti a parlament tagjait, az ország népét azokkal a gondolatokkal, amelyeket a kormányprogramban megfogalmazott, és nem tisztázza, hogy azoknak milyen mértékben tud megfelelni, milyen mértékben kíván megfelelni, hanem egy prognózist emel határozattá, amely önmagában véve ellentmondás - mindannyian tudjuk, hogy a gazdasági prognózisoknak nincs határozati értelme.

A gazdaság rengeteg bizonytalansággal küzd, és természetesen ennek következtében a jövedelmek növekedése, a rendelkezésre álló adóbefizetések nagysága és sok minden más olyan várható szám, amely lényegesen is eltérhet a gyakorlatban.

Mit érdemes és mit célszerű határozattá emelni?

(10.10)

Azt, ha a kormány megmondja, ha a parlament támogatását megszerzi ehhez az akaratához, hogy mit kíván elérni a következő három év alatt, elsősorban természetesen az akut következő évben, hiszen azt is tudjuk, hogy a hároméves, meg az ötéves előretekintések nagyon sok bizonytalansággal rendelkeznek még abban a vonatkozásban is, hogy a célokat helyesen fogalmaztuk-e meg. A célok hosszú távra, két-három évre, középtávra való értelmezése azért hasznos, mert jobban megmagyarázza azokat az intézkedéseket, amelyeket a következő évben meg akarunk tenni. Ilyen irányelvek azonban az előterjesztés határozati részében nem szerepelnek.

Egy sok pontból álló módosító javaslatot nyújtottunk be, részleteinek a tárgyalására most nem akarok kitérni, és nem is a részletekben tekintem az általunk előterjesztett módosító javaslatot fontosnak.

Mi az, ami az előterjesztő szempontjából alapvetőnek tűnt? Két dolog: hogy legyenek olyan irányelvek, amelyek az alapvető kérdésekben meghatározzák a kormány következő háromévi tevékenységét, és hogy ezek kimondásakor a kormány szembesüljön azokkal az ígéretekkel, amely ígéreteket a választások előtt megfogalmazott. Ha azokat módosítani akarja, akkor ne véletlenül módosítsa őket, s ne úgy módosítsa őket, hogy közben arról beszél, hogy mindent megvalósított, hanem világosan mondja meg, hogy mi az, amit az előterjesztő a javaslataiból, tervezetéből, programjából különböző objektív és szubjektív okok miatt nem tudott megvalósítani.

Igen, fontosnak tartjuk, hogy az alapvető kérdésekben döntés szülessen. Nem tartottuk volna bajnak, ha a kormány az általunk előterjesztett mondatokat módosítani kívánná, és nem azokat fogadja el szóról szóra, de fontosnak tartottuk kimondani, hogy a kormány mindezekben a kérdésekben világosan foglaljon állást.

Melyek azok az alapkérdések, amelyeket ki szeretnék emelni? Az egyik alapkérdés az, hogy a reális feltételek között, amelyeket a kormány elismer, a GDP milyen növekedése várható, tehát mennyi jövedelem áll az ország rendelkezésére. Fontos kérdésnek tartjuk, hogy a kormány szándéka világosan és egyértelműen, határozott módon megfogalmazódjon arra vonatkozóan, hogy ebből a jövedelemtöbbletből, ebből a jövedelemnövekedésből milyen mértékben kíván centralizálni, illetve hogy a centralizáció mértékét milyen mértékben kívánja csökkenteni.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy a központosított jövedelmek felhasználásának az irányairól világosabban foglaljon állást. Miről van szó? Szó van egyrészt arról, hogy a kormány ígéreteivel ellentétesen leálló és csökkent ütemben, vagy egyáltalán a visszafejlődés vonatkozásában jelentkező infrastrukturális beruházások a következő három évben hogyan fognak alakulni.

Fontosnak tartottuk azt a kérdést, hogy a kormány milyen intézkedéseket tesz a gazdaság termelő szerkezete átalakításának ösztönzése érdekében, azaz a magánberuházások fejlődése érdekében, ahol ugyancsak azt tapasztaljuk az ez évi ismereteink alapján, hogy a kormány az ígéreteivel ellentétes tevékenységet folytat, és a struktúraátalakító, beruházást ösztönző tevékenység helyett csökkenti a vállalatok beruházási kedvét, olyan adó- és egyéb intézkedésekre tesz javaslatot vagy hajt végre, amelyek a vállalkozók beruházási kedvét és kockázatvállaló lehetőségét mérséklik, ezért ebben a vonatkozásban is megfogalmaztuk a kívánalmakat.

Végül, elismerve azt a nagyon kedvezőtlen jelenséget, hogy a közszolgálatban lévő emberek és az üzleti életben működő alkalmazottak és dolgozók, vállalkozók jövedelmei között az elmúlt években nagy szakadás következett be, azt a kérdést is feltesszük, hogy milyen mértékben kívánja a közszolgálatban lévő dolgozók, állampolgárok, polgárok jövedelmeit a kormány növelni. Mit kíván a rendelkezésre álló, növekvő nemzeti jövedelemből erre a célra felhasználni? Hasonló véleményünk van a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban is, ebben a kérdésben is nyílt és egyértelmű állásfoglalást szeretnénk hallani.

Úgy gondoljuk, hogy a törvényben megfogalmazott feladatoknak, miszerint az Országgyűlés határozati javaslatot fogadjon el a költségvetés irányelveiről, csak akkor felel meg az Országgyűlés, ha az általunk előterjesztett pontokról hasonló értelemben egyértelműen állást foglal.

Kérem a kormány jelen lévő képviselőit, kérem a kormány tagjait, hogy ezt a javaslatot alaposan gondolják meg. A jelenlegi álláspontjuk az, hogy ezekre a javaslatokra egyáltalán nem reagálnak, csupán azt mondják, hogy az a határozati javaslat, amit előterjesztettek, pont úgy jó, ahogy előterjesztették. A mögötte lévő értelmező szövegből olvassuk ki azokat a tendenciákat, amelyeket erről gondolnak, de határozatot semmilyen kérdésben nem fogalmaznak meg a részletekre vonatkozóan - ezt nem tartjuk a parlamentáris rend alapszabályai szerinti viselkedésnek.

Kérjük, hogy módosítsák álláspontjukat, a részletes vita ideje alatt, a kérdés végszavazása előtt erre még mód kínálkozik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)