KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is a nyugdíjakkal kapcsolatban szeretnék hozzászólni. Nyilván Bauer képviselőtársam nem szorul rá arra, hogy az SZDSZ módosító indítványát ért úgymond támadást megvédjem, hiszen a képviselőtársam az előbb ezt megtette. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, amit mondott Horváth képviselőtársam, hiszen emlékeztetni szeretnék Ivanics képviselőtársunk megnyilvánulására, aki a megszorítások mértékéről beszélt, és elég szélsőséges álláspontot foglalt el e tekintetben. Ha a két dolgot együtt tekintjük, akkor nem lehet számunkra közömbös az, hogy amikor a gazdasági növekedés elindult, akkor milyen mértékben adjuk vissza a növekedés hozamát azoknak, akiket bizonyos időszakokban megszorítás ért.

Megítélésem szerint azért is fontos az irányelvekben rögzíteni azt, amit az SZDSZ rögzített módosító javaslattal, mert ez a kormány egyszerűen kiszámíthatatlan a nyugdíjasok szempontjából. Miközben van egy érvényes, hatályos törvény, amely több évre előre világossá teszi a nyugdíjasok számára, hogy hogyan, milyen módon fog változni az ő nyugdíjuk, eközben a kormány kiemel ebből a három évből egy évet, az 1999. évet, és önkényesen megváltoztatja a nyugdíjemelés mértékét, és nem mondja meg, hogy hogyan fogja emelni 2000-ben és 2001-ben. Tehát egy nyugdíjemelési rendszert - mert erre lehet azt mondani, hogy ez egy rendszer - felrúg, és helyette belepiszkál, és egy-egy évre vonatkozóan mondja csak meg az ő álláspontját, a költségvetési irányelvekből pedig nem derül ki senki számára az, hogy mit gondol a Fidesz 2000-2002-ben a nyugdíjemelések mértékéről és nagyságrendjéről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)