BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Én is a nyugdíj kérdésével szeretnék foglalkozni egy rövid gondolat erejéig. Az a sajnálatos helyzet állt elő, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a Fidesz vezette kormány egyrészt csökkenti a mostani nyugdíjasok lehetőségét, egy másik döntésével pedig csökkenti a majdani, a leendő nyugdíjasok lehetőségét. Amikor példátlan módon belenyúlt a nyugdíjreformba, és megváltoztatta azokat a szabályokat, amelyek kiszámíthatóbbá tették a mai munkavállalók majdani nyugdíját, akkor ezzel azt idézte elő, hogy ezeknek az embereknek a nyugdíja valószínűleg mintegy 10 százalékkal kevesebb lesz annál, mint amire számítottak akkor, amikor a nyugdíjpénztárakba beléptek. Ez megítélésem szerint példátlan.
Arra meg már végképp semmi okot nem látunk, hogy miközben maga a Fidesz is arról beszél, hogy a gazdaság stabil, jó helyzetben van, sőt a növekedési kilátások tekintetében egymással vitatkozunk arról, hogy lehetséges-e egyáltalán a 7 százalék vagy sem, akkor büntet egy nagy társadalmi csoportot, egy olyan társadalmi csoportot, amelynek az életszínvonala az elmúlt években egyébként a Fidesz által is tudott és hangoztatott módon csökkent. Erre egyébként gazdaságpolitikai szempontból egyetlen alap sem volt. Mindössze az az óhaj, az a szándék volt ennek az alapja, amely során a járulékcsökkentés keretében a nyugdíjasoktól elvett pénzt gyakorlatilag nagyvállalkozóknak adták oda. Erről önök viszont nem beszélnek.
Úgy ítéljük meg, hogy ezek az intézkedések egyrészt példátlanok, másrészt indokolatlanok, és nem a gazdaság helyzete indokolja, hanem többek között azok a mohó tárcaérdekek, amelyeket tegnap is hallhattunk, amikor a földművelésügyi miniszter nem kevesebb, mint 400 milliárd forintos támogatást kért jövő évre. Ha ilyen mohók a tárcák, akkor valóban el kell venni a nyugdíjasoktól a pénzt; de ezért, és nem azért, mert a gazdaság helyzete rossz lenne.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Előző Következő