ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban indokolt, hogy lassan a vége felé közeledve a mostani parlamenti ciklus első évének, a miniszterelnök is reagáljon olyan hozzászólásokra, amelyek a kormány egyéves teljesítményét érintik.

Nem tudom, önök hogyan vannak vele, talán úgy, mint magam is, hogy ez az egy esztendő gyorsan elrepült. Valóban jelentős eredményeket értünk el, s ezeknek a teljesség igénye nélküli, de így is igen tekintélyes felsorolását hallgathattuk meg az imént.

Szeretném felidézni önök előtt azt, hogy az ezelőtt egy esztendővel történt választások után a kormányalakítási megbízást sikerrel teljesítettük. 1998. július 8-án megalakult, és a mi értékelésünk szerint azóta is eredményesen működik a polgári koalíció kormánya. Sőt, arra is szeretném önöket emlékeztetni, hogy a fiatal magyar demokrácia történetében ez a kormány alakult meg a legrövidebb idő alatt és a legnagyobb egyetértésben. (Taps a Fidesz és a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)

Sőt, a mögöttünk hagyott egy esztendő olyan esztendő volt, amelyben minden korábbinál csekélyebb mértékben gyengítették erőinket a kormányon belüli vagy a koalíciós pártok közötti szakmai, politikai viták. Azt a kijelentést is szeretném megkockáztatni, hogy a polgári koalíció kormánya a fiatal demokrácia első olyan kormánya, amelyik egy évvel a hivatalba lépése után nemcsak megtartani, de növelni is tudta a támogatottságát. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ezt ki mondta?) Ebből arra következtetünk, hogy az itt élők elégedettséggel fogadták azt a határozottságot, amivel a kormány hozzáfogott az ország gondjainak megoldásához.

 

(14.10)

Szeretném aláhúzni, hogy számunkra nem az egyébként kedvező hangulatfelmérések a mérvadóak, hanem azok a valóságos eredmények, amelyekről az imént is hallhattunk, és amelyek valóban könnyebbé teszik a családok mindennapjait. Arra is szeretném felhívni az önök figyelmét - mert néha mintha néhányan beleesnének ebbe a tévedésbe -, hogy a parlament állapota, horribile dictu, az ellenzék állapota, ha úgy tetszik, lelkiállapota nem cserélendő fel, mert nem azonos az ország állapotával és az ország lelkiállapotával. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

A magam véleménye szerint az eltelt egy esztendőben, minden kétségtelenül meglévő, tervezett és váratlan nehézség ellenére az emberek kezdeményezőbbek és bizakodóbbak lettek. Meggyőződésem, hogy ez az optimizmus segíteni fogja a következő esztendőkben is az ország fejlődését. Ez az optimizmus persze nem azonos az aránytévesztéssel, és valóban, mint hallhattuk az előbb a képviselő úrtól, állnak is még előttünk nehéz feladatok. Az alaptalan bizakodást az egy év alatt történt természeti katasztrófák, nemzetközi gazdasági válságok és a háború egyébként is lehetetlenné tette volna. A magyar polgárok bizakodása ma realista optimizmusnak tekinthető. Ezért az elmúlt év legnagyobb sikerének éppen azt tartom, hogy a világszerte egyébként borúlátónak elkönyvelt magyar polgárok bizakodással és reménnyel tekintenek a jövőbe, és úgy érzem, kezdik derűlátón megítélni saját maguk és családjuk kilátásait.

Összességében: egy év után nyugodtan elmondhatom, hogy helyesnek bizonyult az a meggyőződésünk, hogy gazdaság- és társadalompolitikánk középpontjába, szemben a korábbi gyakorlattal, a családot állítottuk, és a család minden tagjának igyekeztünk javítani az életkörülményeit.

Azt szeretném még elmondani önöknek befejezésképpen, hogy a Jugoszláviával szembeni légicsapások talán néhány mondatos értékelést egy évösszegzőben is kell hogy kapjanak. Szeretném elmondani önöknek, hogy a kormány sikeresen teljesítette a feladatot, sikerrel fejeztük be ezt a konfliktust, a magyarok becsületét, Magyarország jó hírnevét gyarapítottuk a világban, mindeközben Magyarországon egyetlenegy polgárnak sem zökkent ki az élete a megszokott kerékvágásból, és egyetlen vajdasági magyarnak sem kellett személyes sérelmet, megaláztatást, megszégyenítést vagy magyar mivolta miatt bántalmazást elszenvednie - és ez jelentős eredmény.

Szeretném megköszönni befejezésképpen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azoknak a képviselőknek a támogatását, akik az elmúlt egy esztendőben a kormány mögött voltak, segítettek bennünket abban, hogy a kormányprogram időarányos részét végrehajtsuk. Továbbra is számítunk az önök bizalmára és támogatására, titkon abban is reménykedünk, hogy a jóakaratú emberek száma esetleg még nőhet is a parlamentben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)