DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Visszalapoztam a múlt heti vezérszónoki körben elhangzottak jegyzőkönyvét, és bevallom, nagy a csábítás, hogy visszatérjek egyes képviselőtársaim fantomokkal is hadakozó érveire. Nem teszem, csak szomorúan konstatálom, hogy több kormánypárti hozzászólásban a szakmai viták helyett a politikai konfliktuskeresés állt a középpontban.

Hadd idézzem azonban fel a törvényjavaslat bizottsági vitáján történteket. Az egészségügyi és szociális bizottság ülésén kormánypárti képviselőtársaim a szent inkvizíció elszántságával igyekeztek bennünket az eretnekségből kigyógyítani, atyai buzgalommal rátéríteni a családbarátság kormány által kijelölt, a magasabb jövedelmű családok erősítése felé haladó ösvényre. Még arra sem felejtettek el inteni, hogy milyen rossz lesz nekünk, ha szembefordulnánk a gyeddel, ha nem vetnénk számot a közvélemény pozitív várakozásaival.

Nos, nem az ilyenfajta intelmektől való ijedtünkben, hanem meggyőződéssel mondjuk azt, hogy a Magyar Szocialista Párt nem gyedellenes. Még egyszer szeretném azt leszögezni, hogy ezt az európai összehasonlításban is egyedülálló ellátást nem jókedvünkben szüntettük meg a gazdasági stabilizáció kényszerpályáján. S a mai, a négy évvel ezelőttinél sokkal kedvezőbb gazdasági környezetben sem zárkózunk el a visszaállításától, ha a kormány is valóban hajlandó az egységes anyasági ellátás irányába elmozdulni, ha garanciákat vállalna a családi pótlék és a gyes éves emelésének automatizmusára, ennek törvénybe iktatására, ha a gyedről szóló törvényjavaslat mai, diszkriminatívnak látszó feltételein enyhíteni tud.

Mi örülünk annak, hogy a kormány talált újabb fedezetet a családok számára. Hadd idézzem fel azonban a Fidesz 40 pontjából a 13. pontot, amely szó szerint a következőket tartalmazza: "A gyed visszaállításával egyidejűleg egységes anyasági ellátást biztosítunk mindenkinek." Nos, ebből az állításból a gyed visszaállítására irányuló elképzelés megvalósulni látszik, de az egységes anyasági ellátás - különösen a "mindenkinek" kitétel -, úgy tűnik, már kevésbé fontos. Megjegyzem, hogy a Fidesz honlapján a 40 pont végrehajtásáról közzétett sikerjelentés a gyedet még ez évi bevezetésre szánja, tekintettel arra, hogy a gyes költségvetési előirányzata állításuk szerint tartalmazza ennek a fedezetét. Nos, ennyit az előzetes szándékokról.

A törvényjavaslat általános célrendszerével kapcsolatban a javaslat általános indoklása alapján hadd vessek fel három problémát. Először: az általános indoklás azt mondja, hogy a gyed ismételt bevezetésének elsődleges célja a népesedési mutatók kedvező irányú befolyásolása. Nos, tisztelt képviselőtársam, ez bizony a '80-as években sem sikerült az akkori gyeddel; az átmeneti javulás, ami valóban bekövetkezett, szakértők szerint annak tulajdonítható, hogy az asszonyok előrehoztak szüléseket. És hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy Franciaországban a '30-as években, Svédországban a '40-es években vezettek be családi ellátásokat. Ezeknek a születésszámra gyakorolt hatása azonban csak hosszú évek múlva jelentkezett, és nem a jövedelemtranszferekkel, hanem a második világháború utáni gazdasági fejlődéssel, a társadalombiztosítás kiteljesítésével, a növekvő foglalkoztatással magyarázható; egyszóval azzal, hogy az emberek, a családok biztonságérzete javult, és nem közvetlenül az ellátásokkal függött össze.

Szakértők ma is szkeptikusak abban a tekintetben, hogy ezekkel az ellátásokkal valóban milyen hatást lehet gyakorolni a születésszámra. Úgy gondolom tehát, hogy a demográfiai várakozásokban van valami naivitás, amikor tisztelt képviselőtársaim a kormánypárti oldalon azt mondják, hogy ettől az új rendszertől a harmadik, negyedik gyermek megszületését várják. De az a kérdés, hogy megszületik-e az első és a második gyerek, és azt gondolom, hogy ennek az ösztönzése lényegesebb lenne.

A második kérdéskör, amit szeretnék kiemelni az általános indoklás alapján: az előttünk levő tervezet azoknál a családoknál kívánja ösztönözni a gyermekvállalást, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelemkieséssel kell számolni.

Nos, hadd mondjam el, hogy ebben az érvelésben van egy csapda, és ezt nem tartom tisztességesnek. Ugyanis minden család számára saját jövedelmének kiesése a jelentős, képviselőtársaim, ezért összemérni őket roppan igazságtalan és kissé demagóg! Mert abban, hogy az egyiknél 30 ezer forint, a másiknál 50 ezer forint a jövedelemkiesés, a végeredményt tekintve azt hiszem, nincs különbség. És azok a családok, ahol a gyermekvállalás az anya oldalán nem jár jövedelemkieséssel, szóba sem kerülnek.

Harmadszor: már szó esett arról, hogy keresetarányos pótlást szorgalmaz ez a tervezet, két korlátozó feltétellel. Az egyik, hogy a kereset 70 százalékáig terjedhet, a másik, hogy nem haladhatja meg a mindenkori bérminimum kétszeresének összegét. A keresetarányos pótlás kérdésénél fölvetődik - és ezt maga az általános indoklás is tartalmazza -, hogy a közpénzekből finanszírozott ellátás a kiemelkedően magas jövedelmeket teljeskörűen nem helyettesítheti. Az alacsony keresetűeknél tehát alig nyújt valamivel többet, mint a gyes, a kiemelkedően magas jövedelműeknél pedig nem érzékelhető ez a jövedelempótló szerep.

A tervezet szerinti megoldás, mely szerint a gyed egészségbiztosítási ellátás, de a költségvetés fogja finanszírozni, csak formailag kerüli ki azt az alkotmányellenességet, mely szerint közadókból finanszírozott szociális ellátásoknál ilyen különbségtétel nem megengedett. Véleményem szerint ez a formai trükk nem oldja fel ezt az alkotmányossági zavart, ráadásul további formai kellékekre a tervezet már nem is igazán fordít figyelmet. Például még látszólag sem teremtik meg járulékemeléssel a fedezetet. Súlyosan megterhelik az egészségbiztosítást olyan szolidaritási elemekkel, melyeknek szintén nincs fedezetük.

Példaként említhető az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének elhagyása. Ezt a két tételt a költségvetés nem téríti meg. A minimálbérhez való igazítás is aggályosnak mutatkozik, hiszen ebben az évben még mindig nem jött létre a megállapodás, és nem tudni, hogy a következő évben milyen szintre áll be. Vagyis az ellátás tényleges mértékét nem lehet megállapítani. A számítások az előző évben kialkudott 22 500 forintos összeghez igazodnak. Ebből tehát az is következik, hogy bizony ez a tervezet a tényleges költségvetési kihatásokat nem tudja bemutatni, és nem tudja kezelni.

Mindezekből adódóan úgy gondolom, hogy a törvénytervezet társadalmi igazságossága erősen megkérdőjelezhető, és a munkaerő-piaci helyzet ismeretében arra nyomatékosan rá kell mutatni, hogy a munka vállalása vagyis a feltételként szabott biztosítási idő megszerzése a '90 előtti időszakkal ellentétben nem elsősorban egyéni elhatározás kérdése.

Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, nem az a baj, hogy 36 milliárd forintot a családoknak kíván juttatni a javaslat, mert ez a családoknál valóban jó befektetés. A baj, képviselőtársaim, az elosztással van. A baj azzal van, hogy elmarad az egységes anyasági ellátás, pedig ezen az úton lehetne halvány esély a népesedési mutatók javulására.

(14.40)

A Szocialista Párt, miután nem tudja, de nem is kívánja a kormány szándékát a gyeddel kapcsolatban megváltoztatni, de a családokat sem kívánja megfosztani a további támogatástól, arra tesz kísérletet, hogy az egyes feltételek szigora enyhüljön, és a lehetőségekhez képest minél több család vehesse igénybe a gyermekgondozási díjat. Azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy a gyed bevezetése helyett vagy mellett a családok mindegyike által elérhető gyermekgondozási segély radikális emelése lenne a helyesebb. Ha például a gyest 50 százalékkal felemelnék, akkor az a mai alacsony keresetű pályakezdők számára gyedként biztosítani kívánt szintet elérné, sőt bizonyos rétegeknél meg is haladná, tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási segély adómentes.

Képviselőtársaim! Azt javaslom, fontolják meg javaslatainkat, és ebből a szempontból üdvözlöm, hogy az általános vita nem zárul le a mai napon a tervekkel ellentétben, mert így talán van arra idő, hogy az előterjesztő és a kormánypárti oldal ezeket a javaslatokat megfontolja, és esetleg a nyár végén egy, a társadalmi igazságosság szempontjainak jobban megfelelő tervezettel találkozhassunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)