DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlési Biztosok! Nem dicsérni jöttem a frakció nevében, de meg kell állapítanom, hogy munkájukat jól végzik az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és annak helyettese.
Demokráciánk szempontjából döntő jelentőségű az állampolgári jogok érvényesülésének biztosítása. E tekintetben az állampolgári jogok biztosa, általános helyettese és hivatala rövid idő alatt bizonyította létjogosultságát és tulajdonképpen nélkülözhetetlen szerepét intézményrendszerünkben. Sokrétű és eredményes tevékenységüket hűen tükrözi a beszámoló, amelyet a tisztelt Ház elé terjesztettek, valamint a szóbeli kiegészítésük és a bizottságokban külön-külön is megvitatott témakörök.
A jogállamiság alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között és a jog által meghatározott működési rendben, a jog által, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtsék ki tevékenységüket. Az ő feladatuk ezeket a kis korlátokat elhelyezni a packázó intézményeknek, basáskodó uraknak - hadd fussák a gátakat! Feladatukból azt emelném ki, hogy a társadalmi érzékenységet kicsit felizzították és felkeltették. Örömmel konstatáltuk, hogy az előző évekhez képest nőtt a civil szervezetek, a családok, és a hivatalok kezdeményezőkészsége abban, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és annak helyetteséhez fordultak ügyeikkel, bajaikkal. Szeretném jelezni, hogy a társadalmi szervezetek bizottságnak javasolni fogom, hogy ősszel hallgassuk meg éppen azokat a civil problémákat, amelyek előfordulnak az ombudsmani jelentésekben, és még segítséget is kérnénk, hogy jobban megismerhessük a civil társadalom problémáit.
El kell mondanom, hogy a példatár, amelyet kaptunk, igen jól használható, főleg polgármestereknek és képviselőknek, jómagam is nagyon sok segítséget merítettem abban a dologban, amivel hozzám fordulnak az állampolgárok, lakosok.
Munkájuk továbbfejlesztése érdekében a következőket javasolnánk. Meglepően magasnak tartjuk azon beadványok számát, amelyek tekintetében a hatáskör hiányát kellett megállapítani, ez tulajdonképpen a már említett információhiány miatt is lehet.
(19.40)
Ezért ezt elkerülendő célszerűnek tartanánk, ha a polgármesteri hivatalok hirdetőtábláján tájékoztató jelenne meg arról, hogy mely kérdésekben lehet fordulni az állampolgári jogok biztosához, és minél több információ megjelenne különböző napilapokban, televízióban és rádióban.
Figyelemre és elismerésre méltó, amilyen részletességgel foglalkozott az országgyűlési biztos is az egyes alkotmányos jogok helyzetével, illetve érvényesülésével. Ehhez kapcsolódóan néhány témát szeretnék kiemelni, konkrétan a vállalkozás szabadságából egy ízt, az áldozatvédelemből és a jogbiztonság témaköréből. Továbbgondolásra javasoljuk, hogy összeegyeztethető-e az alapjoggal a kötelező kamarai tagság, illetve a tagdíj és ennek adók módjára történő behajtása, továbbá egyes munkák végzésének kamarai tagsági viszonyhoz kötése. Megmosolyogni való például, hogy a gázszereléshez kamarai tagság kell - furcsa az ilyesmi. A gazdasági kamarák esetében szerencsés dolog-e, ha a szervezet egyszerre érdekvédelmi szervezetként és hatóságként működik? Mindezek a gyakorlatban konfliktusforrások, és komoly elégedetlenséghez vezettek a vállalkozók körében.
Az áldozatvédelemmel kapcsolatban frakciónk kérése, hogy az áldozatvédelem is kapjon legalább akkora figyelmet és természetesen jogi rendezést, mint az elkövetők helyzete, illetve védelme. Ennél a kérdésnél indítványozzuk, hogy a beszámoló 374. oldalán a törvényalkotásra vonatkozó ajánlóív bővítése ne csak kárenyhítésre szorítkozzon, hanem teljes körű védelem törvényi rendezését is célozza meg.
A Magyar Igazság és Élet Pártja - a tisztelt biztosokkal egyetértve, mindegyikük ajánlását tulajdonképpen elfogadva - hármat kiemelten fontosnak tartana az ajánlások közül. Az első, amit inkább az oktatási miniszternek kellene címeznem és figyelmébe ajánlom - remélem, eljut hozzá -: helyeseljük, hogy szükség lenne a pedagógusok pedagógiai, pszichológiai alkalmasságának időszakos és rendszeres vizsgálatára, hogy az érintett esetek ne fordulhassanak ismételten elő.
A MIÉP fontosnak tartja és szorgalmazza azt a jogszabályt, amely megállapíthatná, hogy a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmeket az előterjesztéstől számított mennyi időn belül kell a belügyminiszternek döntésre a köztársasági elnök elé terjesztenie, mert véleményünk szerint nagyon hosszú idejű ez a jelenlegi átfutás.
Végezetül a harmadik: alkotmányos visszásságot okoz is, hogy a törvényhozó a nemzetközi szerződéssel az állampolgárok tulajdonában az állam által okozott károk kárpótlása körébe nem vonja be a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény folytán keletkezett károkat. Azokról van itt szó, akik az 1946. évi magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján kerültek Magyarországra, és elveszett javaikért a magyar állam nem kárpótolta őket. A nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlására vonatkozó törvény mind a mai napig nem került elfogadásra.
Végül figyelemreméltónak tartjuk a beszámolóban központi helyet elfoglaló jogbiztonság kérdését. Szerintünk mindaddig nincs kielégítően megoldva viszont a jogbiztonság, ameddig nem sikerül elérni, hogy a bíróságok elfogadhatóbb időtartam alatt döntsenek, és a jelenleginél hatékonyabb legyen az ítéletek végrehajtása - de ez már egy másik ombudsmani beszámolóhoz tartozó kérdés, ebbe már nem mennék bele.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)