KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Danka Lajos képviselőtársunk 3. számon jegyzett módosításával kapcsolatos lenne az első gondolatom. Itt az általános vitában is elmondtam, nagyon is reális annak a veszélye, hogy szükség van esetenként a felül-ellenőrzési eljárás beindítására. Ugyanakkor az is igaz, hogy a felülellenőrzés mindig valamilyen nem ismert tény vagy adat felmerülése miatt válik szükségessé, ezért indokolatlan teljes hatáskörben, teljes vertikumban, teljes adószélességben lehetővé tenni a felülvizsgálati eljárás megindítását.
Plasztikusan élve a példával, hogy ha egy számlával kapcsolatosan vannak gondok, ha annak a számlának a valóságtartalmát megkérdőjelezi a felülvizsgálati eljárás, akkor szóba jöhet az áfaelszámolások felülvizsgálata, szóba jöhet a társasági adó felülvizsgálata, de nem valószínű, hogy a személyi jövedelemadó-rendszert, a személyi jövedelemadó-bevallásokat is indokolt felülvizsgálati eljárás keretében ellenőrizni, és ez talán nem a legpontosabb megfogalmazás, de Danka Lajos képviselőtársam módosító javaslata ezt nagyon jól tükrözi és tartalmazza.
A 4. számon szerepelt Göndör István képviselőtársamnak az a fajta módosító javaslata, amelynek szintén életszerű példáját próbálta meg ő is ecsetelni, és én megpróbálok mellette érvelni. Eddig a 79. § (7) bekezdése lehetővé tette, hogy lezárt időszakra vonatozóan is egy éven belül módosítható legyen az adó ellenőrzési rendszere, megállapítások legyenek tehetők, és utólagos adómegállapításra is sor kerüljön. Ebbe az esetbe tartozott az is, ha a hiba elkövetése, a mulasztás az adóhatóság alkalmazottjának mulasztására, kötelezettségszegésére vezethető vissza.
A most előttünk levő módosító javaslat alapján azonban nem indítható meg ez az eljárás, ha az alkalmazott személyes mulasztására és kötelezettségszegésére vezethető vissza a felülellenőrzést megalapozó feltétel. Nem egészen értelmezhető és életszerű az a fajta gondolkodásmód, ami kizárja az adózó és az adóellenőr összejátszását, tudatos, gondatlan, vagy szándékos, vagy csak véletlenszerű összejátszását. Nagyon is elképzelhető, hogy nem büntetőjogi kategóriaként, de a személyes szimpátia alapján az ellenőr kihagy olyan vizsgálati pontokat, amelyeket később felülellenőrzés során indokolt lett volna, hogy az ellenőrzés során használjon. Ezért én úgy gondolom, hogy indokolatlan a felülellenőrzés rendszeréből ennek a kategóriának a kizárása.
A lényeges természetesen a 7., Göndör István által jegyzett módosító javaslat. Úgy gondolom, természetes követelmény az, hogy az adónyomtatványokkal kapcsolatos eljárási rendet, minőségi előírásokat, hamisíthatatlansági előírásokat, nyomtatási előírásokat a kormány, a Pénzügyminisztérium vagy az APEH valamilyen formában szabályozza. Én úgy gondolom, a közbeszerzési törvény lehetőséget ad önmagában is arra, hogy a megrendelést tevő, akár az APEH, akár a Pénzügyminisztérium, olyan szabályokat állapítson meg a beszerzésre, a termelésre, az előállításra, ami garantálja a bizonylatokkal való visszaélés elkerülhetőségét.
Nincsen azonban azzal sem gondom, ha a kormány akarja ezt rendeletben szabályozni. Az viszont problémát jelentene számomra, ha az egész előállítási, forgalmazási és értékesítési rend arra vonatkozik, hogy ezt a közbeszerzési törvény hatályán kívül, a közbeszerzési törvény feltételeit, paramétereit, eljárási rendjét megkerülve szeretné a kormányzat a maga részére lehetővé tenni. Úgy gondolom, nem erről van szó, hanem az eredeti módosító javaslat talán félreérhető volt a mi számunkra, és nagyon örülnék, ha ezt azzal az igenléssel, azzal a támogatással az előterjesztő képviselője is megerősítené, ami a közbeszerzési törvényre való hivatkozással az előállítást minden körülmények között a mai rendszerben a kormány felügyeleti és minőségi követelmények előírásával együtt értelmezhetően javasolja.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)