DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mielőtt az ajánlás 26., 27., 28. pontjához szólnék, legyen szabad megjegyeznem, hogy ez a tervezet már nem az a tervezet, amiről tárgyaltunk decemberben, és azok a végrehajtási rendeletek, illetőleg azoknak a tervezetei, amelyeket a képviselők láttak, már hatályukat vesztették, hatályba se léptek, érvényüket vesztették. Nagyon örültem volna, ha a kormány - legalábbis ebben a vitában - megmutatta volna ezeket a javaslatokat, de erre sajnos nem került sor, és most már péntekig nincs is rá remény.

Ami az ajánlást illeti, a 26., 27., 28. pontban megint azt tapasztalom, hogy a konkrétság ingerel vitára, Mánya Kristóf és Csáky András képviselőtársaim viszontválaszára szerettem volna reagálni. Én mindig is azt mondtam, hogy bizonyos adottságokkal meg kell békülni, már ami a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkezők praxisát illeti. Mindig is gondoskodni kell a MÁV-ellátásról, mindig is lesznek olyan nyugdíjas kollégák, akik rokonaikat, családtagjaikat szeretnék közvetlenül ellátni. Azt gondolom, hogy erre lehetőséget kell adni akkor is, ha kimerül a működtetési joga a jelenleg ilyen alapon működő háziorvosoknak.

Ebben az értelemben a nyitottságot fenn kell tartani megítélésem szerint, és hozzáteszem, hogy már soha nem lesznek többségben ezek a háziorvosok, ez persze nem is cél. Ezt valóban mondtam, Mánya Kristóf képviselő úr, igaz, hogy nem '98 augusztusában, hanem sokkal korábban. Az a körülbelül ötszáz kolléga legfeljebb a ma működő háziorvosoknak a négy-öt százalékát teszi ki, erre a nagyságrendre legyünk tekintettel, és ebben az értelemben a nyitottságot fenn kell tartani.

Köszönöm szépen.