BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Változatlanul fenntartom, hogy a praxist mint olyat, definiálni kellene, mégpedig azért, mert amiről a törvényt csinálni akarja a kormány, illetve az előterjesztő, az az ő felfogásuk szerint is a praxisnak egy része, egy vonatkozása, valamilyen halmaza. Tehát ahhoz, hogy definiálni tudjuk, miről szól ez a törvény, el kell helyeznünk valahogy a praxisban és értelmeznünk. És ennek semmi köze ahhoz, hogy a praxis komplex felfogásával aztán később mit kezdünk, hogy ott a privatizálásnak milyen kötöttségei, gátjai vannak. Mint ahogy világos, hogy mivel a kétharmados törvénymódosítás nem volt kellőképpen előkészítve, s mert nem mentünk végig az egyeztetési folyamaton decemberben, az alatt a néhány beszélgetés alatt, ami elindult közöttünk, nem jutottunk el a valóságos, konkrét megoldásig.

Mindenki állandóan kifejezi azt a szándékát - a Fidesz is, az MDF is, ezen az oldalon is állandóan kifejezzük azt a szándékunkat -, hogy a praxis privatizálására igent mondunk, a praxis privatizálását meg akarjuk oldani. Itt van a ragyogó alkalom, foglalkozzunk vele érdemben, és csináljunk egy olyan törvényt, amelyik ezt megoldja!