DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csáky András képviselőtársam az előbb elmondta a mondanivalóm egy részét. Én arra hívnám föl az önök figyelmét, hogy ezt a törvényjavaslatot most megszavazzuk. Ha önök úgy gondolják, hogy a kétharmados részekben megérett a politikai szándék önökben az előrelépésre, akkor az a fajta, általában presztízsveszteségként elkönyvelt dolog, hogy egy törvényhez viszonylag gyorsan, többször hozzányúl az Országgyűlés, számunkra elfogadható presztízsveszteség lesz, és akkor nagyon gyorsan meg tudjuk csinálni a kétharmados részeket is.

Azt gondolom, hogy ennyi csorba eshet az Országgyűlés tekintélyén azért, hogy ez az igen fontos dolog, az alap- és járóbeteg-szakellátás valós privatizálása megtörténjen. Azt hiszem egyébként, hogy önök politikai gondolkodását is serkenteni fogja az, még ha kicsit sánta rendszer is, de a feles béklyóban ilyen módon létrejött rendszer üzemel, mert akkor láthatják, hogy az út egyértelműen afelé megy, amihez a hozzájárulásukra is szükség van.

A Béki képviselő asszony által benyújtott, most módosító javaslatokra szétszedett törvényjavaslattal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy annyiban különbözik koncepcionálisan a koalíciós pártok által benyújtott javaslattól, hogy egy törvényben kívánja mind az alapellátás, mind a járóbeteg-szakellátás privatizálását megoldani.

Mi úgy gondoljuk, hogy egy külön törvénynek kellene az alapellátásról szólni, és egy másiknak kellene a járóbeteg-szakellátásról szólni. Ez az, ami miatt koncepcionálisan nem értünk egyet az önök által fölvázolt javaslattal. De természetesen magával azzal a ténnyel, hogy a járóbeteg-szakellátás területén is a magántulajdonon alapuló forma az, ami kívánatos lenne, egyetértünk. Ha gondolja, hosszú politikai egyeztetések után itt is eljuthatunk kétharmados törvények módosításához, és meg tudjuk csinálni.

Köszönöm szépen.