CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Felszólalásomnak azt a címet adtam: Groznij testvérvárosa Bécs. (Derültség az FKGP és a Fidesz padsoraiban.) Erről is akarok beszélni.

Olyan furcsa és nyomasztó helyzet alakult ki Európában, amely azzal fenyegetett egészen mostanáig, hogy egy európai ország szabadságát, belső ügyeit a többi - esetleg egy külső felbujtó segítségével - korlátozni fogja. Hála istennek, ez egyelőre nem történt meg. Ma esküt tesz az új osztrák kormány, és így érvényesül az osztrák nép többségi akarata, amelybe senkinek a világon beleszólása nincs.

Nekünk, magyaroknak azonban, akik mindig is nagyon össze voltunk kötve azzal, ami Bécsben, Ausztriában történik - sokszor nagyon hátrányosan is történelmünk során -, oda kell figyelnünk. A szabadság korlátozásának minden esetét figyelembe kell vennünk, és ha ez a tendencia folytatódik - hogy tudniillik valamilyen vélt gazdasági vagy politikai, vagy egyéb ok következtében egyes államok szuverenitását korlátozni akarják -, akkor nekünk abban nincs helyünk.

Magyarság, szabadság, '56 ezt bizonyítja! Nem tehetjük meg, hogy olyan egyesülésekbe, olyan gazdasági rendszerbe lépjünk be, amelyik egy cseppet is korlátozza a magyar nép szuverenitását. Ha a szabadság nem ér annyit, mint néhány kilátásba helyezett dollár - amelyet egyébként nem behoznak, hanem inkább kivisznek -, akkor ezt az egészet, vagyis a csatlakozást csak a magyar nép többségi akaratával kell, szabad megtennünk.

Korábban, amikor elkezdődött az Európához való csatlakozás kérdéseinek megvitatása, akkor ez alapelvként előttünk állt. Ma már erről alig hallunk. De nem szabad, hogy ez feledésbe merüljön! A magyar népnek meg kell kapnia azt a tájékoztatást, ami alapján el tudja dönteni, hogy csatlakozik-e vagy sem. Ehhez a tisztán lebonyolított népszavazáshoz természetesen csatlakozni fogunk, s mindenben alávetjük magunkat a magyar nép többségi döntésének. Tehát nem eleve azt mondom én itt most - azért hangsúlyozom ezt, hogy a sajtóban ne tudják elferdíteni -, hogy eleve elutasítjuk. Nem utasítjuk el eleve, de ahhoz ragaszkodunk, hogy a magyar nép kimerítő tájékoztatást kapjon az előnyökről és a hátrányokról, és maga dönthessen ebben a kérdésben.

Egyébként végezetül engedjék meg, hogy egy érdekes jelenségre is utaljak, ami tegnap történt, amikor a miniszterelnök úr beszélt, illetve pontosabban azután. Ez a most folyó médiavitákkal nagyon szoros összefüggésben áll. A magyar közszolgálati televízió Híradója olyan csalást, olyan aljas módszert alkalmazott az MSZP javára - hátba támadva a miniszterelnök urat és az egész kormányt -, hogy ezt csak egy jó fülű dramaturg hallja meg - bocsássanak meg, hogy így érvelek. (Zaj.)

Ugyanis az történt, hogy miután lezajlott és az ellenzéki pártok nyilatkoztak is a beszéd tartalmáról, egy gyorshírt dobtak be a televízióban: Németh Miklós lemondott, családi okokra hivatkozva, jön haza, májusban már itthon lesz. Ennek az az üzenete, hogy itt van egy miniszterelnök, aki még beszél, de már jön a következő, a csodálatos királyfi! (Derültség és taps az MSZP padsoraiban. - Közbekiáltások ugyanonnan: Így igaz!) Igen, hát nem fog jönni! Amíg mi itt vagyunk, le fogjuk leplezni ezt a nyomorult, piszkos... (Horn Gábor: Itt a kormány igazi támogatója! - Taps a MIÉP padsoraiban.) És azt mutatja, hogy kérem szépen, ezek urak a közszolgálati televízióban, amit akarnak, azt el tudják érni! Mire való ez a sok szövegelés, hogy hány tagú legyen a kuratórium?! Ha ilyen csalásokra képesek önök, uraim, akkor minek a kuratóriumról beszélni?! (Taps az FKGP soraiban. - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És mire való a négytagú, csonka kuratórium?! Nagyon csonka! (Taps a MIÉP és az FKGP soraiban. - Horn Gábor: Tebenned reménykedtünk!)