DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Végtelen örömmel tölt el a lehetőség, hogy immár a második alkalommal van módom elmondani a lezáró gondolatokat egy olyan törvényjavaslatról, amely nemcsak képviselőtársaimnak, hanem a közvélemény jó részének is felkeltette a figyelmét. Kis túlzással - vagy lehet, hogy túlzás nélkül - azt is mondhatnám, hogy közügy lett.

Szívesen kölcsönzöm képviselőtársam találó megfogalmazását, aki azt mondta, hogy ez a rövid törvényjavaslat, mint valami injekciós tű, behatolt a betegségéből lassan lábadozó társadalmunk mélyebb rétegeibe, és kéretlenül is felszínre hozta azokat az előítéleteket, amelyeket több éven keresztül sulykoltak a közvélemény tudatába. Ha - mint ahogy ellenzéki képviselők következetesen állították - semmitmondó jelenségről, üres halmazról lenne szó, akkor a tisztelt Ház önmagából űzött volna gúnyt azzal, hogy mérhetetlen energiát fecsérelt vitatkozásra. Én ezt nem hiszem. Azt sem hiszem, hogy eredménytelen lett volna a vita.

Világosan kiderül, hogy mit akar a kormány, mit akar a tárca, és az is kiderült, hogy többségükben mit akarnak az ellenzéki pártok. Kiderült az is, hogy akikről szól a törvény, azok mellettünk vannak. Még akkor is mellettünk vannak - mondhatni, pártállásra való tekintet nélkül -, ha tudják, hogy a kormány mai többségének birtokában csak részlépést képes tenni. Az európai gyakorlat teljes értékű átvételéhez - nem mondok újat, hogy az európai uniós csatlakozási törekvésünk az MSZP és az SZDSZ részéről is töretlen - szükség lett volna az ellenzék támogatására - nem kaptuk meg. Megkaptuk viszont a kritikát, amiért nem olyan törvényt alkotunk, amelyet ők nem is szándékoznak elfogadni, és amiért olyan törvényt alkotunk, amelyet ezek után lehetett. Ennek ellenére bíztunk abban, hogy a törvénytervezet vitája során valóban építő jellegű javaslatok érkeznek az ellenzék oldaláról.

A hatpárti egyeztetéseket az MSZP és az SZDSZ azonban arra használta fel, hogy a tényleges, teljes körű privatizációs lehetőséget szolgáló, kétharmados többséget igénylő javaslatunkat problémagerjesztő lépések sorozatával megakadályozza. Miután ez sikerült, erőiket arra összpontosították, hogy ezt a végtelenül egyszerű, bonyodalommentes három paragrafust a legváltozatosabb módon tegyék zavarossá.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mintegy végső tisztázásként néhány szóban összefoglaljam, hogy mi a célja és mit tartalmaz ez a törvényjavaslat. A kormány alkotmányos kötelezettsége, hogy meghatározza az egészségügyi ellátás állami rendszerét. A kormány egészségügyi programja félreérthetetlenül fogalmazza meg, hogy az alap- és járóbeteg-ellátásban támogatja a magántulajdon szerepének megerősödését valódi és funkcionális magánosítás formájában. Az állam tehát az egészségügyi ellátás rendszeréért, annak folyamatos jobbításáért felelős.

Azonban rendelkezünk egy okkal-joggal sokat bírált önkormányzati törvénnyel is, amely gondoskodási kötelezettséget ír elő a települési önkormányzatok számára, többek között az egészségügyi alapellátás területén. Ez a törvény azt is rögzíti, hogy a feladat ellátása során az önkormányzat önállóan jár el. Ez az a kötelezettség, amelyet csak kétharmados törvény vonhat el az önkormányzatoktól, és adhatna oda megfelelőbb szereplőknek. Eredeti célunk éppen ez volt: iktatódjék ki egy felesleges elem a rendszerből, az ellátási felelősség pedig kapcsolódjék össze a munka elvégzését biztosító összes feltételrendszerrel. Utaltam rá, hogy ez hogyan sikerült. Maradt azonban egy lehetőségünk, mégpedig az, hogy a háziorvosi praxis fogalmát szétválasszuk egy materiális és egy mindig megvolt, de az utóbbi 50 év során soha el nem ismert immateriális eszmei értékre. Ezt az eszmei értéket szabad szellemi foglalkozású szerződéskötési értékként határoztuk meg.

Az alapellátásban, ahol közvetlen, személyes, tetten érhető felelősség és szerződéskötés van, az a többletérték, amely immateriális, önkormányzat-független. A törvénytervezetünkben tömören ezt az értéket keletkeztetjük és tesszük vagyoni értékű joggá. Minden ellenkező véleménnyel szemben azt hiszem, hogy e törvény szellemisége egységesíti az orvostársadalmat, mert lehetőséget ad arra, hogy tevékenysége mind az alap-, később pedig mind a szakellátásban értékén kerülhessen elszámolásra. Ezt a lépést meg kell tennünk, mert ez az első láncszem, amivel elindul az új ellátási szerkezet felépítése, generációs átalakítása. Biztosíthatom önöket, hogy a további lépéseket is megtesszük, vitathatatlan, hogy végső soron a betegek érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden további mondatom csak ismétlése lenne a már sokszor megtárgyalt lényegnek. Kérem önöket, ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy fogadják el ezt a törvénytervezetet, és tegyék lehetővé, hogy az egészségügy önmagunkhoz méltó és az Európai Uniónak is megfelelő rendszerének kiépítése egy apró, de fontos mozzanattal előbbre jusson.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(11.10)