BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ÁPV Rt. február 11-ei közleményéből értesülhettünk arról, hogy a vagyonkezelő szervezet még decemberben peren kívül megállapodott a német RWE és EnBW részvénytársaságok alkotta konzorciummal a Mátrai Erőmű privatizálásáról 1995. december 7-én kötött megállapodás érvénytelenítéséről, az eredeti állapot visszaállításáról.

Az ÁPV Rt. visszafizetett 26 millió dollárt és annak kamatait, összesen 30 millió 160 ezer dollárt, mert a megállapodásban szereplő bükkábrányi erőmű egyelőre nem valósul meg.

Az előzményekhez tartozik, hogy a kérdést vizsgáló parlamenti bizottság megállapította, hogy "a különmegállapodás jogszerűsége, törvényessége erősen megkérdőjelezhető", a felelősöket azonban nem nevezte meg. Javasolt peren kívüli megállapodást. Ez súlyos szereptévesztés, hiszen nem döntőbírónak kérte fel az Országgyűlés ezt a bizottságot, hanem az ügy teljes mértékű feltárására.

Az illetékesek ma a közvéleményt félrevezetve arról beszélnek, hogy a megállapodás tárgya csupán a bükkábrányi erőmű megépítésének lehetősége volt, s ezért fizetett 26 millió dollárt a német fél. Mivel az erőmű nem épül meg, a felek úgy bontottak szerződést, hogy az eredeti állapot visszaállításáról döntöttek. Ez nem így van.

Az összességében 100 milliós vételárat tartalmazó megállapodásnak három tétele volt. Első: a Mátrai Erőmű megvételre ajánlott részvénycsomagjáért 74 millió dollár alapesetben, ez teljesült. Ugyanennek a részvénycsomagnak ellenértékeként további 26 millió dollár, ha - második tétel - a vásárlók lehetőséget kapnak az ELMŰ és az Émász regionális áramszolgáltatók megvásárlására. Ez a kettő is teljesült. Természetesen ennek az ígérvénynek szerződésbe foglalása súlyos megsértése volt a privatizációs törvénynek.

A harmadik tétel, a bükkábrányi erőmű létesítése, egyelőre nem teljesül. Ha azonban az erőmű később megépül, a dolgok mostani állása szerint azt az RWE építheti meg. A Mátrai Erőmű részvényeinek megvásárlásával ugyanis a tulajdonos hozzájutott a bükkábrányi lignitbánya feletti rendelkezési joghoz is, és ezen a megállapodás felbontása nem változtatott.

A felmerülő kérdések: miért kellett visszafizetni kamatostól a 26 millió dollárt, mikor a megállapodásban foglaltak döntő részben teljesültek? Miért nem kezdeményezte a jelenlegi kormányzat ennek a szűk másfél oldalas megállapodásnak, jogszabályellenes pontokat tartalmazó fércműnek a semmissé nyilvánítását?

A szóban forgó megállapodás megkötésének másnapján, december 8-án írták alá a Mátrai Erőmű törzsrészvényei tárgyában az adásvételi megállapodást. Ennek egy lényeges kikötése: a szerződés felváltja a felek minden korábbi írásbeli és szóbeli megállapodását, megegyezését, tárgyalását és megbeszélését. Természetesen ennek aláírásával az előző napi megállapodás is érvényét vesztette. Ezt megerősíti az a tény, hogy később az RWE elindult a bükkábrányi erőművel a kapacitástenderen, vagyis alávetette magát jogilag a versenynek, közvetve elismerve, hogy ez a megállapodás nem érvényes.

Érdekes adalék, hogy az ÁPV akkori vezetői közül Kocsis István ez év január 1-jétől az Émász általános igazgatója, ezt megelőzően Németországban a tulajdonos RWE-nél szerzett tapasztalatokat, megfelelő ösztöndíjjal. Ez persze nem egyedi eset, Künszler Béla privatizátor is felmentést kapott Csiha Judit miniszter asszonytól, hogy beülhessen a franciáknak eladott Édász Rt. vezérigazgatói székébe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Melyik privatizációs szerződést kellett volna a kormánynak a Fidesz-programban vállaltak alapján felülvizsgálnia, ha nem ezt? Az emlékezetes Horn-Orbán-vitában az akkor még nem miniszterelnök Orbán Viktor külön a Mátrai Erőművet említette mint áron aluli eladást.

Sajnos, a jövő sem kecsegtet sok jóval. Az energetika üzleti modellje alapján elsietett liberalizáció várható, a Fidesz 40 pontjában szereplő nemzeti villamos társaság létrehozásáról már szó sem esik, sőt ezzel ellentétes döntéseket helyeztek kilátásba: az MVM privatizációját, s legújabb adalékként, a miniszterelnök egy minapi kijelentése alapján a Paksi Erőmű 50 százalékig terjedő tulajdonrészének eladását.

Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! Önök nem csupán a saját programjukkal fordultak szembe, hanem a polgárokkal is. Hiszen oly sokszor hallottuk, hogy a programot a polgárokkal közösen írták. A különbség az, hogy ők komolyan is gondolták.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a MIÉP soraiban.)