DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A műsorelosztás fogalmát a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény határozza meg, és ez önmagában véve is jelzi, hogy összefüggő fogalmakról van szó, egymásra épülő és összefüggő fogalmakról, amit kiegészít a távközlésről szóló törvény is, és majd ugyanebbe a csomagba fog tartozni az a törvény, amely most kerül kidolgozásra.
Tehát ezek után, ha ennyire összefüggő fogalmakról és szabályozási tárgyról van szó, felvetődik önkéntelenül is a gondolat, hogy akkor miért kell külön törvényben szabályozni. Erre maga az előterjesztés általános indokolása ad választ, és meghatározza, hogy pontosan ezért; azért, mert rendszerbe kell foglalni a műsorelosztással foglalkozó, különböző szintű eddigi szabályozásokat, és ki kell egészíteni ennek az egész szabályozási rendszernek a sajátosságaival egyrészt; másrészt viszont ez a törvénytervezet eleget kíván tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Közösség támaszt a műsorjelelosztással kapcsolatban.
Mint a miniszteri expozé arra utalt, három nagy részre lehet osztani a törvénytervezet felosztását, mégpedig a piacra kerülést szabályozza, vagyis hogy milyen formában, milyen feltételek mellett válhat valaki műsorelosztóvá, miképpen, milyen feltételek között tudja a műsorelosztást szolgáltatni az igénybe vevőknek, vagyis a hallgatóknak, nézőknek. A másik nagy területe a szabályozásnak a fogyasztóvédelem, a harmadik pedig ismét arra utal, hogy összefüggés van e törvénytervezet és a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény között, hiszen annak bizonyos rendeleteit, bizonyos előírásait módosítja, ami a műsorelosztással van kapcsolatban.
A kulturális és sajtóbizottságban igazán vita a törvénytervezettel kapcsolatban nem alakult ki, ám elhangzottak kérdések, főleg a fogyasztóvédelmet illetően, hogy vajon miként lehet behatárolni a monopóliumok kialakulását, hiszen valószínű, itt vezetékes rendszerekről van szó, nem fog senki a versenyszellem és a verseny érdekében párhuzamos vezetékeket kiépíteni; következésképpen egy eredendő monopólium jön létre, de ezzel akkor vissza is lehet élni. Miként lehet ezt befolyásolni, miként lehet megfogni, hogy ne éljenek vissza ezzel a monopóliummal?
A következő ilyen kérdés volt, hogy vajon az az előírása a törvénytervezetnek, miszerint az általános szerződési feltételeket olyan helyen kell elhelyezni, ahol azt mindenki láthatja, elegendő-e, nem szükséges-e, hogy az előfizetői szerződéseknek ez természetes velejárója, melléklete, annak elidegeníthetetlen része legyen. Továbbá kérdések merültek fel pont a monopolhelyzetből eredő díjakra nézve: miként lehet ezeket a díjakat úgy megállapítani, hogy az már ne váljon a nézők, illetőleg az igénybe vevők kárára?
Nos, ezekre a kérdésekre - több kérdés is elhangzott természetesen - a kormány jelen lévő képviselője megnyugtató válaszokat adott, illetőleg az esetleges nem elfogadható válaszok viszont feloldhatók módosító indítványokkal, így a kulturális és sajtóbizottság a műsorelosztásról szóló, 2030. számú törvényjavaslatot tartózkodás és ellenszavazat nélkül, az általános tárgyalásra alkalmasnak tartotta.
Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
Előző Következő