SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Régi kötelességének tesz eleget a magyar törvényhozás, amikor megalkotja a műsorelosztás részletes szabályaira vonatkozó törvényt, azaz ahogy a köznyelv nevezi, a kábeltörvényt. Midőn a törvény előkészítésének utolsó fázisaiban a jelenlegi hiányos szabályozás kiskapuit kihasználó szakmai érdekkör egy-két reprezentánsa, valamint néhány ellenzéki képviselő arról akart meggyőzni, hogy teljesen felesleges a műsorelosztásról szóló törvény létrehozása, egy óegyiptomi mondás jutott az eszembe, amely így szól: "Ne építs a holnapra, nem lehet tudni, mi rosszat hoz." Nos, a kétkedőkkel szemben mi a jövő kapujában készen állunk arra, hogy megfeleljünk a kihívásoknak, s olyan szabályokat alkossunk, amelyek az informatikai társadalom felhasználóit szolgálják majdan.
Miért szükséges tehát véleményünk, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja szerint a kábeltörvény? Engedjék meg, hogy indoklásképpen négy érvet hozzak fel.
Magyarországon az 1996-ban megszületett médiatörvény megteremtette a független és szabad média intézményi kereteit. Az alkotmány rögzíti, a kormány pedig tiszteletben tartja, a gyakorlatban garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát - olvashattuk az Egyesült Államok minap nyilvánosságra hozott emberi jogi jelentésében. Ezen apró kitérőt azért tettem, hogy bemutassam: a sokszor és sokat szidott médiatörvénynek vannak pozitívumai is, de korántsem tekinthető tökéletesnek; számos, további korrekciós feladatot ró a törvényhozásra - így a 121. §-a előírja, hogy a műsorelosztás részletes szabályairól külön törvényt kell alkotni. A műsorelosztás részletes szabályaira vonatkozó törvény megteremtése emiatt szükségszerű és elkerülhetetlen.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az informatika, a távközlés fejlődésének léptékei alig követhetőek nyomon. Tizenöt éve még azon dühöngtünk, hogy nem akar az íróasztalunkon lévő telefon - már ha volt ilyen - órák hosszat vonalat adni, a tévében untuk a szürke, uniformizált adást. Ma pedig legfeljebb a bennünket követő generációk fantáziája képes előrevetíteni a jövőt.
De ahogy Holbach francia gondolkodó mondja, "az emberi szellem hiába próbál túllendülni a látható világ határain, mindig ide kényszerül visszatérni". Így mi sem kerülhetjük el megalkotni korunk szabályozását. A kábeltelevíziózást, a vezetékes műsorelosztást szerteágazó formában számos törvény, kormány- és miniszteri rendelet szabályozza. Alapként szolgál a médiatörvény, a távközlési törvény, ezt hivatott kiegészíteni a jelenleg előttünk fekvő kábeltörvény, s rövidesen megszületik az egységes hírközlési törvény, amelyik majdan mindezen törvények mögött áll.
(10.30)
Az egységessé váló szabályozás egységes értelmezést tesz lehetővé. Megszünteti a hatályos szabályokból eredeztethető koherenciazavarokat, terminológiai összhangot teremt a médiatörvény és a távközlési törvény között, szétválasztva a tartalmi és technológiai szolgáltatás kérdéseit. A javaslat ugyanis nem érinti a távközlőhálózatokon továbbított műsor tartalmát, médiajogi kérdéseket, hanem a fogyasztókhoz eljuttatni kívánt jel továbbítását szabályozza.
A műsorelosztás fogalma a távközlési és a médiatörvényben azonos, ugyanakkor e szolgáltatás sajátos kettős arculatot mutat. A médiatörvényben a műsorszolgáltató a műsor tartalmát határozza meg, a műsor tartalmáért felel, a műsorelosztó pedig változtatás nélküli tartalommal eljuttatja a nézőkhöz a jelet, azaz a műsort. Közvetlenül nem felelős a tartalomért, ugyanakkor nem oszthat el olyan műsort, amely a médiatörvény egyes pontjait - így például emberi, kisebbségi, kiskorúakra vonatkozó jogokat, egyházi, vallási nézeteket - sérti, azaz közvetett módon mégis szabályozza a műsor tartalmát.
A távközlési törvény a műsorelosztást az információtechnológia infrastrukturális oldaláról közelítve szabályozza. Jelen kábeltörvény-tervezet pedig a műsorelosztást mint közcélú távközlési szolgáltatást - azaz díj ellenében előfizetők, igénybe vevők részére végzett műsorjelátvitelt biztosító tevékenységet - szabályozza.
Tisztelt Ház! A harmadik érv a műsorelosztás részletes szabályozásáról szóló törvény megalkotása mellett a piacra lépés feltételeinek, az ott folyó verseny megszabályozása. A műszaki fejlődés olyan gyors léptékű, hogy elérkezett a többszereplős távközlési szolgáltatási piac kialakításának ideje. A kábelhálózatok és a távközlési hálózatok közötti különbség eltűnik, az új rendszerek alkalmasak egyaránt távbeszélő és széles sávú interaktív szolgáltatások átvitelére, kétirányú jel továbbítására. A magyarországi műsorelosztás piaca liberalizált, műsorelosztást meghatározott feltételek mellett - hatósági engedéllyel, nyilvántartásba vétel után - bárki végezhet.
Az Európai Unió irányelvei a távközlési piac megnyitását kezdeményezik, azaz a kábelhálózatok használatának engedélyezését ajánlják a különféle telekommunikációs szolgáltatások számára. Az Európai Unió ugyanakkor javasolja a keresztfinanszírozás, kereszttulajdonlás elkerülését, vagyis azt ösztönzi, hogy a telefontársaságok szüntessék meg a kábeltévével kapcsolatos érdekeltségeiket. Hasonló körülmények teremtődnek meg Magyarországon is.
A távközlési törvény tavaly történt módosítása a távközlési piac megnyitásának első lépéseként az intenzívebb versenyt, a fogyasztók érdekeit szolgálta. Lehetővé tette, hogy adott monopolhelyzetben lévő vállalkozás közcélú távbeszélő-hálózatával - magyarul: telefonhálózatával - párhuzamos műsorelosztási tevékenységre alkalmas vezetékes rendszert 30 ezer fő alatti települések kivételével nem létesíthet, nem bérelhet, azaz saját távbeszélő-hálózatával párhuzamos, kábeles műsorelosztásra alkalmas hálózat felett nem szerezhet rendelkezési jogot. A kétféle hálózat egy kézben való egyesülése gyakorlatilag kizárná a közöttük lévő versenyt. A távközlési törvény azonban nem fogalmazott kellő pontossággal, nem zárta ki a telefontársaságok kábelpiacra történő belépését. A kábeltörvény becsukja a kiskaput, és a törvényalkotó szándéka, a verseny védelme a gyakorlatban immár megvalósulhat.
A kábeltörvény célja a fennálló távközlési monopólium lebontása, a domináns szolgáltatók befolyásának ellensúlyozása, erőfölények visszaszorítása. Ugyanakkor szabályozás útján törekszik az újabb monopóliumok kialakulásának megakadályozására is. A távközlési törvénnyel összhangban területi korlátozást alkalmaz, azaz a távközlési szervezetek, illetve azon társaságok, amelyekben ezek közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, koncessziós szolgáltatási területükkel párhuzamosan - a 30 ezer lakos alatti településeket kivéve - vezetékes hálózatot nem létesíthetnek.
A törvény lehetővé teszi a hatalmas, sok milliárdos befektetői kedv támogatását szektorsemleges versenyszabályok, piacélénkítési rendelkezések útján. Garantálja a vállalkozás szabadságának alkotmányos jogát, a meglévő infrastruktúrához fűződő tulajdonosi jogot, de a további tulajdonszerzést feltételhez köti.
Fontos eleme a törvényjavaslatnak a hálózatok összekapcsolása. A törvény lehetővé teszi, illetve hálózati szerződések keretében szabályozza a műsorelosztó és más távközlőhálózatok használatának, átengedésének feltételeit. A törvényjavaslat különválasztja a kis hálózatok problémáját, kiveszi a kistelepüléseket a versenyszabályok alól, figyelembe véve a fizetőképes kereslet hiányát. A nem közcélú műsorelosztókra vonatkozóan - ide értjük a kistelepüléseket, házcsoportokat - egyszerűsített feltételrendszert ír elő. Csupán bejelentési kötelezettséghez, nyilvántartásba vételhez köti a műsorelosztást, lehetővé teszi, hogy ötezernél kevesebb előfizetői létszám esetén egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társulás végezhesse ezt a tevékenységet.
(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Ház! Végül a törvény leghangsúlyosabb, legfontosabb célja a fogyasztók érdekeinek védelme. A fogyasztók jelenleg meglehetősen kiszolgáltatottak a kábeltévé-szolgáltatóknak. Sok jogos panasz tapasztalható előfizetési díj emelése, programcsomagok összeállítása vagy változtatása miatt.
Fontos feladata a törvénynek az előfizetési díjakkal, szerződésekkel kapcsolatos viták rendezése. Nincs lehetőség e területen hatósági ár kialakítására, de megalkotható olyan szabályozás, amely átláthatóvá teszi az ármegállapítást. A díjban különválik a fix előfizetői díj - ahogy a telefonnál is tapasztalhatjuk -, illetve külön láthatóak a kapcsolódó mozgóköltségek, többek között az egyes programcsomagok ára. Az új díjszerkezet az erőfölényes helyzetben lévő szolgáltatókkal szemben a fogyasztók kiszolgáltatottságát csökkenti.
A tervezet pontosan meghatározza az előfizetővel kötendő szerződés tartalmát, többek között a csatlakozási díj mértékét, a programok megjelölését, a díjfizetés feltételeit, módját. A fogyasztók érdekeit szolgálja továbbá az a paragrafus is, amely kötelezővé teszi a szolgáltatónak, hogy területén válogatás nélkül köteles a fogyasztó kérésére vele szerződést kötni, számára szolgáltatást nyújtani. A szolgáltató az előfizetői szerződést nem változtathatja meg önhatalmúlag, köteles az előfizető képviselőivel, a fogyasztók érdekképviseleti szervezetével előzetesen egyeztetni.
Tisztelt Ház! Gondoltak már arra: ha Edison nem lett volna, gyertyával néznénk tévét? - kérdezte egy humorista. Tisztelt Képviselőtársaim! Gondoltak már arra, hogy egy kábelhálózaton több szolgáltató versenyezzen a fogyasztók, az önök kegyeiért? Nem messze tűnő álom többé, hogy minőségi verseny, árverseny és a szolgáltatások versenye jellemezze a távközlési, a telekommunikációs piacot. Szabályozott keretek között ugyanazon hálózaton keresztül akár internetezhetünk, televíziózhatunk, de lakásunk biztonságát is felügyelhetjük.
Az előttünk fekvő törvény elfogadása által olyan távközlési szolgáltatási piac hozható létre, amely a lehető legjobb feltételek mellett teszi lehetővé a fogyasztók számára a fejlett adat-, hang- és egyéb jelszolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Mindezeket figyelembe véve a műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényt a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja, elfogadásra ajánlja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(10.40)