DR. KÁLMÁN ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr, illetve Államtitkár Úr! A műsorelosztás részletes szabályairól szóló T/2030. számú törvényjavaslat célzottan a műsorelosztás igényeinek kielégítése, a műsorelosztási szolgáltatások fejlesztése, a távközlési hálózatok együttműködésének biztosítása és a fogyasztói érdekek hatékony védelme érdekében született. Ugyanakkor hivatott lenne pótolni azt a mulasztást, amelyet a médiatörvény rendelt el a műsorelosztás részletes szabályainak megalkotására.

Az előterjesztő szerint a javaslat - mint az a gazdasági bizottság február 22-i ülésén elhangzott - az elmúlt év folyamán hosszas előkészítés után került benyújtásra. Lényegében három alapterületet szabályoz: a műsorelosztó piacra lépését és piaci működését, a műsorelosztással kapcsolatos fogyasztói védelmet és a médiatörvény bizonyos koherenciazavarainak megszüntetését.

A gazdasági bizottság hivatkozott ülésén kiderült, hogy az érintett szakmai terület képviselőinek egybehangzó véleménye szerint a javaslat egyik terület szabályozására sem alkalmas, és tisztázás helyett további problémák sorát keletkezteti változatlan formában történő elfogadása esetén. Magyarán: a törvényjavaslat alkalmatlan a célzott szabályozás szerinti működés biztosítására.

Ezért döntött úgy a bizottság, hogy a vélemények részletes megvitatásának biztosítása érdekében lehetőséget ad a javaslat albizottsági különvitájára. A bizottság informatikai albizottsága február 24-én ülésezett, és ehhez az érintett szakmai területek előzetes írásos véleményét is bekérte. Ezek megerősítették a korábbi aggályokat, és az albizottság is arra a következtetésre jutott, hogy az előzőekben ismertetett célzott szabályozási területeket nem rendezi a javaslat, hanem tovább bonyolítja, és egyes esetekben értelmezhetetlenné teszi a szabályokat. Természetesen az albizottság arra a szokásos következtetésre jutott, hogy a részletes vitáig mód és lehetőség lesz a vitatott részszabályok jobbítására, és ezzel a javaslat elfogadására.

Nem először fordul elő, hogy az előterjesztő kénytelen elismerni, hogy nem talált megfelelő szabályozási megoldást, nyitott a jobbító javaslatok befogadására - ami egyébként ma itt is elhangzott -, emellett azonban a javaslat visszavonása helyett az elfogadást erőlteti.

Azt gondoljuk - és azt hiszem, joggal -, hogy megint a kipipálási szindróma érvényesül. Véleményünk szerint azonban a javaslat a szakmai alkalmatlanságon túl alkotmányossági problémákat is felvet.

A gazdasági bizottság ülésén felvetettük, hogy nem tisztázott a szabályozás iránya, nevezetesen az, hogy piacot vagy szolgáltatást kíván-e szabályozni, és ennek megfelelően feles vagy kétharmados törvénynek kell-e tekintetni, illetve kezelni a javaslatot. Az előterjesztő szerint feles törvényre gondoltak, de értelemszerűen a médiatörvény meghatározásait módosító rendelkezésnek kétharmados elfogadás alá kell esnie, azaz a javaslat az előterjesztő szerint általában feles, egyes rendelkezéseiben azonban kétharmados.

Ugyanakkor a törvény azért akar szabályozni egy piacot, mert a Gazdasági Versenyhivatal megállapítása szerint a kábeltévés szolgáltatók és a közcélú távbeszélő-szolgáltatók infrastruktúra-versenye kívánatos a magyar távközlés piacán. Tehát ilyen alapon piacot is kívánnak szabályozni.

Ugyancsak a Gazdasági Versenyhivatal véleménye szerint más oldalról a kialakult monopóliumok kezelése is szükséges. Ennek kapcsán hívtuk fel a figyelmet az alkotmány 61. § (4) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetői kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetve a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Úgy gondoljuk, hogy az alkotmány idézett szabályozásának utolsó fordulata szerint a javaslat nemcsak azon részei kétharmadosak, amelyek a médiatörvény rendelkezéseit érintik, hanem az egész tervezet elfogadása a kétharmados törvényalkotás körébe tartozik. Ennek megvizsgálását külön javasoltuk és javasoljuk.

Természetesen az egészséges az lehetett volna, ha a vizsgálat a benyújtást megelőzi. A szakmai és alkotmányossági kifogásokra tekintettel a javaslatot általános vitára sem tartottuk, illetve tartjuk alkalmasnak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)