DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy makói betéti társaság és egy most felszámolás alatt álló, ugyancsak makói székhelyű kft. ügyeiről beszélt a képviselő úr. Ami ezeket összeköti, az az, hogy gabonafelvásárlásról van szó, sok károsultról és sok nehéz helyzetbe került, elkeseredett családról. A lefolytatott nyomozások alapján azonban a két társasághoz kötődő ügyletek jogi megítélése eltér egymástól.

Vegyük előbb a bt. ügyeit! Ennek beltagját és képviselőjét gyanúsította a rendőrség sokrendbeli csalással, mert három vállalkozást és 176 magántermelőt összesen 84 millió forinttal megkárosított. A felvásárolt búzát belföldi és boszniai cégeknek értékesítette, amelyek közül többel a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitába bonyolódott, és fizetésképtelen helyzetbe került. A szerződés teljesítésével kapcsolatos jogvitát a polgári bíróságnak kell eldönteni.

A nyomozás eredményeképpen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya a nyomozást megszüntette, röviden azért, mert álláspontja szerint felróható szerződésszegés van, csalás viszont nem valósult meg.

A bt. azért nem tudott fizetni, mert az ő üzletfelei sem fizettek. Ahogy a bt. partnerei fizettek, úgy a bt. is fizetett a beszállító termelőknek.

A rendőrhatóság határozata elleni panaszt előbb a Makói Városi Ügyészség, majd a Csongrád Megyei Főügyészség is elutasította, és megváltoztatására a Legfőbb Ügyészség sem látott okot, lényegében azért, mert más a sikertelen kereskedés, és más a csalás. A károsultak kárigényüket polgári peres úton érvényesíthetik. A kockás füzet kapcsán, amiről a képviselő úr szólt az imént, a Makói Városi Ügyészség vádat emelt a számviteli fegyelem megsértése miatt, tavaly október 18-án.

Ami pedig a makói kft. ügyeit illeti, annak ügyvezetője és közvetlen társai 1997-ben és 1998-ban 127 magántermelőtől és 14 gazdasági társaságtól, a fizetésképtelenségről tudva, de azt elhallgatva az egyes termelőktől, eltérő mennyiségű búzát felvásárolva, a magánszemély termelőknek összesen több mint 130 millió forint kárt okoztak. Ezért a Szegedi Városi Ügyészség tavaly december 14-én, egyéb bűncselekmények mellett, 141 rendbeli csalás bűntette miatt vádiratot nyújtott be. A képviselő úr jogbiztonságot követel, azt kérdezi, hol a hiba. A rendőrség, az ügyészség az elkövetett jogsértés nyomában jár. Jobb megelőzni, mint utóbb büntetni.

Mit lehet tenni? Minden csaló kereskedő vagy rossz kereskedő mellé nem lehet rendőrt állítani, de lehet és kell is minden szerződés mellé egy jól felkészült ügyvédet állítani, és lehet is, kell is alaposan tájékozódni a hirtelen felbukkant sikeres felvásárlók korábbi ügyletei és megbízhatósága felől. Ahol bizonyítható a bűncselekmény, az ügyészség időben vádat emel, és olyan büntetést szorgalmaz, amely kedvét veszi a csalónak, a sikkasztónak is, de annak is, aki ilyen terveket fontolgat.

Illő tisztelettel kérem a képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el. (Taps az SZDSZ soraiban.)