VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd jegyezzem meg, hogy az interpellációban néhány számbeli változás történt a beadás óta; érdekes módon csak azoknál, amelyek a kormányra nézve kedvezőtlenebbek, de ezt már betudom a konstruktív ellenzéki magatartásnak. (Kovács Kálmán: Te sem mindig...) Engedje meg, hogy válaszoljak az interpellációjára. Először is a tényekről hadd szóljak.

Az interpellációban említett időpontban, 1998-ban a benzin tőzsdei ára 142, a gázolajé 115 dollár volt tonnánként. Jelenleg 300, illetve 200 dollár fölött van a napi ár. 1998 közepén az adó és kiskereskedelmi árrés nélküli nagykereskedelmi ár literenként körülbelül 30, illetve 20 forint volt. Jelenleg ez saját kalkulációink szerint elérheti a 70, illetve az 50 forintot. Egyértelmű tehát, hogy a drágulás a világpiaci áralakulás következménye. A forgalom liberalizált, a hazai olajipar magánkézben van. Erről az oldalról tehát állami intézkedésre nincs lehetőség.

Szó volt már az Országgyűlés fórumán arról, hogy az olajár-emelkedés inflációs hatását gyakran túlbecsülik - egyébként Matolcsy György miniszter úr sem mondott olyat, amit ön állított -, igaz ez az üzemanyagokra is. A tömegközlekedésben hatósági árak vannak, az árufuvarozásban pedig kínálati többlet. A lakosság vásárlói fogyasztásában az üzemanyag-vásárlás csupán 5 százalékot képvisel. A 2000. évi árprognózis eleve számolt azzal, hogy az üzemanyag-árszint magasabb lesz, mint korábban. Az olaj és késztermék mostani csúcsárai valószínűleg nem lesznek tartósak. Aligha lenne tehát bölcs dolog bizonytalan prognózisok alapján az adózási feltételeket módosítani.

A képviselő úr sajnos túlbecsüli az adótartalom változásának hatását. Literenként 1 forint adócsökkenés 3 milliárd forint bevételcsökkenéssel jár. Ahhoz, hogy az autóstársadalom számára valóban érzékelhető árcsökkenés következzen be, legalább 5 forint literenkénti adócsökkentés lenne szükséges; ekkor egy normál 50 literes tanknál a tankolás körülbelül 200-250-300 forinttal lenne kevesebb. Egy 5 forint/liter nagyságrendű adócsökkentés viszont 15 milliárd forint jövedéki adóbevétel-kiesést okozna, s ez - a képviselő úr állításával ellentétben - áfatöbblettel nem párosul.

A tervezettnél magasabb benzinárból ugyan valóban keletkezhet egy olyan többlet, amellyel az előirányzat tételesen nem kalkulált, a lakosság rendelkezésére álló, áru és szolgáltatás vásárlására fordítható jövedelemtömeget adottnak véve azonban a tervezettnél magasabb benzinárból eredő többletkiadást a lakosságnak, ha a benzinfogyasztást nem kívánja csökkenteni, más termékek és szolgáltatások vásárlásának csökkentésével, például ruházati és egyéb iparcikkek vásárlásának mérséklésével kell ellensúlyoznia. Ezek az áruféleségek, akárcsak a motorbenzin, döntően a 25 százalékos áfakulcs alá tartoznak. E kiadáscsökkentések tehát a magas benzinárból eredő, terven felüli esetleges áfa-többletbevételt, többletet elvinnék. Így áfaoldalról sem lehet - idézőjelben - "megfinanszírozni" az esetleges jövedékiadó-csökkentést.

 

 

(16.30)

 

Természetesen a képviselő úrnak lehetősége van módosítást kezdeményeznie. Ekkor viszont meg kell jelölnie, hogy a kieső bevételt a nyugdíjakra, a gyermekes családok támogatására vagy esetleg az egészségügyi dolgozók bérére fordítható kiadásokból kívánja-e elvonni. (Mozgás és zaj az ellenzéki oldalon.) Vélelmezem, hogy a képviselő úr nem tesz ilyet, hiszen az előző kormány államtitkáraként 1994-98 között sem az olajárak emelkedésekor, sem csökkenésekor nem tett hasonlót.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)