DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nemrégiben készült el a Külügyminisztérium jelentése a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, különös tekintettel a Magyar Állandó Értekezlet ajánlásaira.

Különleges dokumentumról van szó, éspedig nyilvánossága, hozzáférhetősége tekintetében éppen úgy, mint stratégiai tartalma és részletei miatt, de azért is, mert a kormányt a Magyar Állandó Értekezlet kérte fel második, 1999 novemberében megtartott ülésén arra, hogy számoljon be az Országgyűlésnek a nemzetpolitika feladatairól és az állandó értekezlet ajánlásainak végrehajtásáról is.

A jelentésnek, amelyet a napokban a külügyi bizottság is megtárgyalt, aktualitást ad Orbán Viktor miniszterelnök úr Kárpátalján tett látogatása is, hiszen az ezt követő kormányfői nyilatkozatokban a magyar-ukrán kapcsolatokon túlmenően szó esett nemcsak a kárpátaljai magyar nemzeti közösség régi autonómiatörekvéseinek új és támogatandó megnyilvánulásáról, vagyis a létrehozandó magyar közigazgatási egységről, de éppen a jelentés fókuszában is álló különleges jogállás kapcsán a határon túli magyarok magyarországi munkavállalásáról is. A miniszterelnök úr álláspontja szerint meghatározott munkavállalási kvótát kell majd biztosítani abban a törvényben, amely rögzíteni fogja a határon túli magyarok különleges jogállását.

A néhai Antall József miniszterelnök úr által megfogalmazott magyar külpolitikai prioritások harmadik alkotmányos pillére, a nemzetpolitika tehát olyan stratégiát követ, melyben ez a harmadik elem egyensúlyban van az euro-atlanti integráció és a regionális - szomszédsági - együttműködés folyamatos kormányzati teendőivel. Mivel azonban az integráció folyamata meghatározó erővel hat regionális politikánkra és a magyar nemzetpolitikára egyaránt, a jelentés azon túl, hogy tömören összefoglalja kétoldalú szomszédsági kapcsolataink állását és a magyar teendőket, azon túlmenően, hogy számszerű tájékoztatást ad a határon túli magyar nemzeti közösségek anyagi támogatásának rendszeréről és mértékéről, mindemellett visszatükrözteti a Magyar Állandó Értekezletnek nemcsak a zárónyilatkozatát, hanem beszámol a határon túli magyarok különleges jogállását kidolgozó munkacsoportok eddigi tevékenységéről is.

Magam éppen ezt az előrehaladást, a bizottságokban folyó alapozó munkát tartom a legfontosabbnak, annak érdekében, hogy a többünk által sürgetett különleges jogállási törvény mielőbb megszülethessen. Szükségesnek tartom tehát, hogy mindez ne maradjon csupán papíron. Az integrációs bizottság is ezért elemzi a csatlakozás hatásait a külső határok ellenőrzésében éppúgy, mint a magyar vízumpolitikában, az állampolgársági és bevándorlási politika majdani formálásában, a menekültügy, a letelepedés és a már említett munkavállalás vonatkozásában is.

 

 

(20.00)

 

 

Itt kell megemlítenem, hogy a vajdasági magyar menekültek ma már több alkalommal is szóba került helyzete továbbra is méltatlan és rendezetlen, ebben pedig azonnali cselekvésre van szükség, bűnös mulasztás volna tehát úgymond bevárni a törvényt. Az állampolgári és önkormányzati bizottság főként a "határon túli magyar" jogi körvonalazásán dolgozik, ami akkor is szükséges, ha Trianon óta magyar milliók érzik naponta minden fogalmi definíció nélkül is, mit jelent az elnyomatás és a másodrangú állampolgár megalázott kiszolgáltatottsága.

Előrehaladás, hogy a kritériumok - mármint hogy mit jelentsen a "határon túli magyar" fogalma -, nos a kritériumok között valószínűleg szerepelni fog a magyar nyelvismeret, a magyar kultúrában való jártasság, a származás és az egyházi nyilvántartás is. Jó példa lehet erre e tekintetben a Lengyel Köztársaság szenátusának az a tavaly májusban kelt rendelete és törvényjavaslata az úgynevezett lengyel chartáról, amely a lengyel nemzethez való tartozás, a lengyel nemzetiség, illetve a lengyel származás megállapításának módjáról szól. Összefoglalja a jelentés továbbá a gazdasági, az oktatási, a kulturális és a szociális bizottságok eddigi eredményeit is.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló alapján nemcsak a Magyar Állandó Értekezlet, de a Magyar Országgyűlés is immár joggal várja és sürgeti, hogy a kormány a különleges jogállásról szóló törvényt mielőbb terjessze be.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps.)