PERLAKI JENŐ (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, a napirendünk tárgyáról egy kicsit részletesebben is illik beszélni azért, hogy érthető legyen pontosan, miről van szó. A koncessziós törvény arról rendelkezik, hogy a kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tevékenységi körében szabályozott feladatokat miként lehet külső szervezetnek átadni, hogy elvégezze az állam, illetve az önkormányzat helyett. Mindjárt egy példával is szeretném ezt illusztrálni.

Például a termékszállítás csővezetéken, az egy koncesszió körébe sorolt tevékenység, és most ezeknek a koncesszióknak a körülményeit egy rossz mintapéldán szeretném bemutatni. A példa azt mutatja be, hogyan lehet kárt tenni, mondjuk, az állami vagyonban; ez a példa nem szól újságcikkekről, ez nem szól tényleges információkról, ez egy modell. Például, ha egy kőolajvezetéke van a magyar államnak, és a vezeték értéke 10 milliárd forint, a használata folytán évente 5 milliárd forint haszon, eredmény keletkezik, és a koncessziós szerződéssel úgy adják át ezt a vagyont, hogy egy összegben csak 5 milliárd forintot fizet a jogosult, és évente csak 2 milliárd forint koncessziós díjat, akkor láthatóan évente több milliárd forint kár keletkezik. Amiért ezt a példát, ezt a modellt most elmondtam, az az, hogy aki hallgatja az Országgyűlés vitáját, az tudja, hogy miért beszélünk az átláthatóságról, hogy mi a haszna annak, ha átláthatóvá tesszük a koncessziós viszonyokat, és elkerüljük azt, hogy kár érje a közvagyont.

Azt is előre szeretném bocsátani, hogy egy rendkívül bonyolult feladattal állunk szemben, azzal, hogy rövid és hosszú távon kell előnyös pozíciót elérni a feladatellátásban, vagyonilag, illetve a bevételt illetően, tehát hogy a költségvetések a lehető legtöbb bevételt szerezzék meg, a vagyonból a lehető legkevesebbet használjuk fel az adott feladat elvégzésére, és ne álljon elő olyan jogi helyzet, amely megrövidíti az államot, illetve az önkormányzatokat.

El szeretném mondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt a ciklus elején azt ígérte, hogy átlátható, tiszta viszonyokat teremt a közéletben és a gazdaságban is. A törvényjavaslat indoklása leírja, hogy az adatvédelmi biztos jelezte, hogy nem indokolt az M1-es és az M15-ös autópálya kapcsán az adatok titkosítása, és az alkotmány 61. §-a szerint pedig joguk van a közérdekű adatokhoz hozzáférni a Magyar Köztársaság polgárainak. Ugyanakkor manapság napvilágot látnak, éppen a korrupció elemzésére és a takarékosabb gazdálkodás céljából különböző könyvek, publikációk, amelyek részleteiben elemzik a helyzetet, és ezek a korrupcióra csábító területeket felsorolják. Erről szeretnék most néhány gondolatot elmondani, majd pedig szeretnék rátérni azokra a módosító indítványokra, amelyeket benyújtottam.

"A korrupció egyik legjellegzetesebb esete az, amikor a közpénzek, illetve a közvagyon kezelőit olyan irányban befolyásolják, hogy a reájuk bízott értékeket ne rendeltetésszerűen használják fel. A közvagyon körébe tartoznak ebben a tekintetben nemcsak a költségvetési pénzforrások, hanem az egyéb vagyontárgyakkal való gazdálkodás és egyes, csak az adott szerv által biztosítható kizárólagos jogok átengedése. Mindez pedig nemcsak a központi költségvetés és a hozzá tartozó kincstári vagyon, illetve állami vállalkozói vagyon tekintetében valósulhat meg, hanem az államháztartás többi három alrendszere, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában, és emellett még a közalapítványoknál is. A közvagyonnal való gazdálkodás körében a következő korrupcióra csábító területek nevezhetők meg: kívülálló szervezetek, személyek támogatására elkülönített összegek elosztása; vagyontárgyak, illetve ezek használati jogának elidegenítése; kizárólagos jogosítványok, mint a koncesszió átengedése, és a közpénzből történő beszerzés."

Mint látjuk, ebből csak egy a közbeszerzés, és azt gondolom, hogy az a részletes szabályozás, amely a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán történt, az átláthatóság tekintetében az adott körben kimeríti a lehetőségeket. Most a koncesszióról beszélünk, tehát idéztem, hogy a szakirodalom is miként írja le ezt.

Azt hiszem, ennek a ciklusnak az egyik súlyponti kérdése az, hogy miként tudjuk kontrollálni az állam és az önkormányzatok gazdálkodását. Itt szeretném jelezni, hogy rendkívül fontosnak és sürgősnek érzem az önkormányzatok ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat elfogadását, amely, reméljük, hamarosan a Ház elé tud kerülni. Arra van szükség, hogy a nehezen összegyűjtött közpénzeket a lehető leghatékonyabban és -takarékosabban költsük el, és ez a törvényjavaslat, amely az asztalunkon fekszik, a nyilvánosság erejével, az ellenőrizhetőség erősítésével szolgálja ezt a célt.

A közfeladatok ellátásában, a közszolgáltatások ellátásában a hatékonyságot rendkívüli módon tudja erősíteni az, ha a társadalom kontrollja rajta van, ha ellenőrzi a társadalom azt, hogy miként működtetik ezeket a rendszereket, és a sajtó is akár hozzáfér a részletekhez, de meg kell mondanom, hogy itt egy magas színvonalú elemzés kell minden esetben, azzal kapcsolatban, hogy gondosan járt-e el a koncesszióba adó szervezet vagy nem. Hiszen lehet, hogy egy repülőtér-bővítés kapcsán át kell engedni az üzlet érdekében, illetve azért, hogy a cél megvalósuljon, a szavazati jogok többségét a jogosultnak, de lehet, hogy nem.

 

 

(9.40)

 

Azt gondolom, az volna az egészséges, ha olyan feltételekkel lehetne a koncessziókat is kiírni pályázatra, hogy a lehető legjobb feltételek mellett az állam, az önkormányzat pozíciója a társaságokban is erős legyen, és így hosszú idő távlatában is tudja az ellenőrzést és a befolyását gyakorolni a koncesszióba adó. Igaz, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az ÁSZ jogosult különböző ellenőrzésekre, és előttük a titok sem titok, de ha nem hozhatja nyilvánosságra az eredményt, és esetleg olyan homályosak a megokolásai az egyes döntéseknek, hogy nehéz az elemzésben tiszta képet kapni, akkor ezek a szervezetek is lassabban, nehezebben tudják felszínre hozni az igazságot. Azt szeretném, ha az elmúlt évek koncesszióival kapcsolatban az derülne ki, hogy nincsenek jelentősebb érdeksérelmei az államnak, ámde ezt ma nem tudhatom, és azt gondolom, a közvélemény joggal várja el, hogy a 10 milliárdos, 100 milliárdos tételeknél tudja, hogy nem veszített.

Egy példát szeretnék mondani, nem is a koncesszió köréből, csak azért, hogy érzékeltessem, mi mögött mi van. Nagyjából 660 milliárd volt tavaly az önkormányzatok állami támogatása. Ezt azért mondtam el, hogy a nagyságrendet érzékeltessem. Ehhez képest van olyan beszerzés ma a legnagyobb magyar önkormányzatban, amelynek a kiadásai egymilliárd forinttal nagyobbnak ígérkeznek, mint amennyinek ténylegesen piaci árakon kellene lenniük. S amikor azt a számítást elvégezzük, hogy mennyi iparűzési adóból származik egymilliárd forint, akkor rájövünk, 500 milliárd forintnyi forgalom kell ahhoz, hogy az az egymilliárd forint előálljon iparűzési adóból.

Azért mondtam el ezt a szerintem megdöbbentő nagyságrendet, hogy alátámasszam, mennyire fontos akár a vállalkozások, akár a polgárok szempontjából az, hogy takarékosan gazdálkodjon az állam, illetve az önkormányzat, mert takarékosan egymilliárd forintból is sokat lehet építeni, sokat lehet oktatni, sok rászorulót lehet támogatni. Ezt a gondolatsort azzal szeretném lezárni, hogy nem állhatunk el attól, hogy a takarékosság érdekében mindent megtegyünk, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt ki is tűzte. Az az elv tehát, hogy közérdekű adat az érdekeltek számára biztosítsa a kontrollt, rendkívül fontos, és ezt szolgálja ez a javaslat.

A módosító indítványaim közül az egyik arra szolgál, hogy kiterjessze a törvény hatályát a korábbi időszakból rendelkezésünkre álló dokumentumokra. A törvény azt mondja, hogy emlékeztetőt kell készíteni a döntések indokairól, az adatairól, és hogy a legkedvezőbb pályázatot fogadták el, hogy a biztosítékok megfelelőek az értékelés szerint, a társaság nyertese nyilatkozzon arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van, tehát sokoldalúan mutassa be az emlékeztető, hogy mi történt. Én pedig azt javaslom, hogy legyen ez érvényes 1992-től, a koncessziós törvény hatálybalépésétől kezdve született ügyek dokumentumaira is. Ezek a dokumentumok a megfelelő szervezeteknél rendelkezésre állnak, ámde nem nyíltak. Itt nem adatbetekintésről van szó, hanem egy elemzés alapján egy emlékeztető összeállításáról. Azt gondolom, hogy le kell zárnunk a vitákat a korábbi koncessziókkal kapcsolatban, nyílttá kell tenni a körülményeket, és meg kell nyugtatnunk a közvéleményt és a szakértőket is ebben a tekintetben.

A koncesszió nem régi jogintézmény, és azt gondolom, fejlődőben van a gazdaságstratégia és a szerződési irányelvek tekintetében is. Véleményem szerint az a fajta jogászi feladat, amikor egy szerződéssel hosszú időre kell nagy biztonsággal megoldani egy feladatot, előnyösen a szerződő fél számára, jelen esetben - én mindig az állam és az önkormányzat oldaláról nézem ezt a kérdést - az állam és az önkormányzat szempontjából kell előnyösnek lenni; annak a kultúrája, hogy milyen szerződéseket írunk, hogy milyen részletesek ezek, hogy hányféle szempont szerint írjuk le a kívánatos állapotot, fejlődőben van, és szeretném remélni, hogy a következő időszakban már igen magas szakmai szinten születnek ezek a szerződések.

A kérdések elemzéséhez remek, nagyon jó terepet nyújtanak az autópálya-építések és az infláció korlátozásának, valamint a versenyhelyzet nyíltságának a megőrzésére folyó erőfeszítések. Szeretnék nagyon pontosan fogalmazni a kérdésben. Azt gondolom, hogy a köztudatban, a kormány nyilatkozataiban is, az önkormányzati jegyzőkönyvekben is és a parlament jegyzőkönyvében is gyanú merült fel arra nézve, hogy az autópálya-építések drágábbak, mint amilyeneknek kellene lenniük. Sok-sok tényezője van ennek, és sok-sok munkaóra kell ahhoz, hogy a végére járjon a Versenyhivatal a helyzetnek, a problémának. Azonban itt egy kartelljelenség kibontakozására van gyanú. A kartell azt jelenti, a piac résztvevői megegyeznek abban, hogy az árakat magasabbra emelik, mintha nyílt, tiszta verseny volna. Persze ezeknek az áraknak különböző összetevőik vannak - esetünkben az autóút-építésnél az aszfalt árának összetevője, a talaj, a kő, a gázolaj és így tovább -, de ha ezektől megtisztítjuk az árat, és a díjakat tekintjük, vagy megnézzük azt, hogy az aszfalt előállításához milyen tényezők kellenek, akkor meg lehet tudni, hogy keletkezik-e extraprofit és van-e megegyezés.

Egyébként a koncessziónak nagyon fontos kapcsolata van a beruházásokkal, amelyek neuralgikus kérdései az önkormányzatok és az állam gazdálkodásának. Lehet olyan módon is emelni az árakat... - nagyon fontosnak tartom, hogy világosan, érthetően az Országgyűlés és a közvélemény tudomására hozzuk azt, hogy erőfeszítéseket akarunk tenni mind a kartelljelenségekkel szemben, mind pedig a monopolhelyzettel való visszaéléssel szemben.

 

 

(9.50)

 

Azt gondolom, hogy a káros jelenségekkel szemben hivatalból is szükséges összehasonlító vizsgálatokat kezdeményezni. Itt szeretném megjegyezni, hogy a korrupció elleni harcban van két csodafegyver. Az egyik az összehasonlító árelemzés, a másik pedig az úgynevezett analitikus árelemzés, amikor az adott kalkuláció részleteit vizsgálja meg a szakértő. Azt gondolom, hogy a Közbeszerzési Értesítő kötelezettsége, amely a közbeszerzéseket teszi ár szempontjából összehasonlíthatóvá, rendkívül fontos, és ez a törvényjavaslat, amely a koncesszió tekintetében ír elő összehasonlítási lehetőséget, igen-igen fontos, és ez lesz az igazi kontrollja, hogy mennyire előnyös vagy előnytelen egy koncessziós szerződés.

A világ szakirodalmában közhelynek számít, hogy a legjobb tulajdonos a magántulajdonos, a második legjobb tulajdonos valószínűleg a gazdálkodó szervezet, a harmadik az önkormányzat, és sajnos az utolsó helyen vannak az államok. Azért is, mert a hatalmat ellenőrizni nehezebb, azért is, mert sok bürokratikus lépcsője van a döntéshozatalnak. Mindenesetre azt gondolom, hogy arról az oldalról, hogy a koncesszió esetleg egy hatékonyabban működő piaci szervezet kezébe adja a feladatellátást, feltétlenül keletkezhetnek előnyök a hatékonyságban, a megtakarításban. Ezt kell elérnünk. Azt gondolom, hogy a jó gazda gondossága, a tulajdonos képviseletének a hűsége rendkívül fontos, és ha a kétes ügyeket tisztázzuk, akkor az oda fog vezetni, hogy jobb szerződések születnek. Az üzleti titok értelmezése nem terjedhet odáig, hogy a közérdek ellenében is titok legyen a döntések háttere. A nagy kérdés, hogy jó döntés született-e, takarékos, az árakat minimalizáló, a kiadásokat leszorító szerződés köttetett-e. Ez a nagy kérdés!

Már elmondtam, hogy az első módosító indítványom, a 4. számú milyen célt igyekszik megvalósítani, tehát hogy a '92-től a napjainkig terjedő időről is készüljenek emlékeztetők, és ha előnyösek voltak a döntések, akkor azt is hozzuk nyilvánosságra, és ha nem voltak előnyösek, akkor azt is.

Most tehát rátérnék a másik módosító indítványomra. Sajnos a módosító indítvány 1. § e) pontja egy szerencsétlen, nyelvtanilag nehezen érthető mondatrészt tartalmaz, amiből hosszas elemzés után jöttem rá, hogy mit akarhat az, aki ezt megfogalmazta. Először egy olyan értelmű módosító indítványt írtam, amely arra a részére világít rá, hogy milyen lesz a jogosult piaci pozíciója akkor, amikor megköttetett a szerződés; tehát milyen piaci előnyhöz jut, hiszen ez rendkívül fontos. Azután, amikor tovább olvastam, rájöttem, hogy igen, közérdek, hogy ezt megismerjük, azonban nekem mégis az a fontosabb, hogy az állam és az önkormányzat oldaláról lássuk, hogy milyen vagyoni változás, illetve milyen jogi változás kíséri a koncessziót. Hadd mondjak erre egy példát!

Az elején mondtam egy modellt, ha az állam átadja a csővezetéket, és ezzel szemben kevesebb bevételt szed, mint azelőtt, akkor veszteség éri, de veszteség éri a vagyonban is, ha a használatra való átadás közben elhasználódik a vagyon, nullára íródik, újat kell építeni helyette, és így tovább. Tehát ez egy példa volt arra, hogy a vagyonmérlegben milyen veszteség érheti, és hogy vagyoni értékű jogban milyen veszteség érheti. Lehet egy elővásárlási jogtól való elesés, lehet egy más típusú jogtól való elesés is. Tehát itt két részre bontottam az értelmezést: a piac szempontjából, és mondjuk így, a mérleg szempontjából. Ennek kapcsán egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be, amely a következőképpen szól; tehát arról beszél az indítvány, hogy mit kell tartalmaznia az emlékeztetőnek: "az államnak, illetőleg az önkormányzatnak a jogosult által fizetett koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni és vagyoni értékű (elkerült kiadások, megszerzett jogok) pozíciójára vonatkozó adatokat és számításokat, és a jogosultak a koncesszióval érintett piacon, a koncessziós szerződés révén előálló pozíciójának adatait és jellemzését". Ezt kell tartalmaznia, még egyszer mondom, az emlékeztetőnek.

Azt gondolom, hogy fontos ezt egyértelműen kifejezni, hiszen sajnos tapasztaljuk, hogy számos jogszabályt nehezen lehet úgy átvinni a jogalkalmazókhoz, ha homályos az előírás, hogy valóban megvalósuljon a jogkövető magatartás. Tehát minél világosabb a törvény szövege, annál jobban megvalósulhat az, hogy be fogják tartani, és annak szellemében és betűje szerint fognak eljárni az alkalmazók.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a kapcsolódó módosító indítványt és a 2094/5. indítványt, amely a '92-től napjainkig terjedő koncessziók emlékeztetőire irányul, támogassák szavazataikkal.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)