DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontomat szeretném röviden kifejteni, előrebocsátva, hogy az általános vita során a törvényjavaslatot korrektnek és az adatvédelmi biztos ajánlásának megfelelő tartalommal elkészítettnek minősítettük, ezért mind a bizottsági vitában, mind a plenáris ülésen támogatólag szóltunk a javaslat mellett.
A törvényjavaslat a koncesszióról szóló törvényt új 9/A. §-sal egészíti ki, amely a döntéshozónak a pályázat elbírálása során a kötelezettségévé teszi azt, hogy emlékeztetőt kell készítenie, amelynek tartalmát a törvényjavaslat pontosan megfogalmazza. Előírja, hogy az emlékeztetőt a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül csatolni kell a pályázattal összefüggő iratokhoz, egyben rendelkezik arról, hogy az emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról a költségek megfizetése mellett másolatot kérhet.
(10.00)
Ez a nagyon lényeges új rendelkezése a törvényjavaslatnak, amely megítélésünk szerint megteremti az összhangot két alkotmányos rendelkezés között: mégpedig a magántitok védelméről szóló rendelkezések és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló alkotmányos alapjoggal kapcsolatos rendelkezések között.
Az ajánlás 1. pontjában szereplő módosító indítvány mindössze annyit tartalmaz, hogy ennek a kötelezően felvett emlékeztetőnek a jellegét megváltoztatva jegyzőkönyv készítésének kötelezettségére ír elő javaslatot.
Mi ennek a lényege? Az emlékeztető mint jogi műfaj az én szerény ismereteim szerint a kodifikált jogban gyakorlatilag értelmezhetetlen. Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. számú törvény sem ismeri az emlékeztetőt mint ilyet, hanem ismeri a jegyzőkönyvet, és ismeri az ennél gyakorlatilag kevesebb jogi garanciával rendelkező feljegyzést.
Mi a különbség az emlékeztető és a jegyzőkönyv között? A jogi irodalom, az 1957. évi IV. törvény és az azzal kapcsolatos kommentárban kifejtett álláspontok szerint a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, továbbá a hitelesítéssel kapcsolatos záradékot, amely mind a jegyzőkönyvvezető, mind pedig a hitelesítéssel kapcsolatos személyek aláírását tartalmazza.
Miért tartom ezt szükségesnek megemlíteni? A törvényjavaslat 9/A. §-a ugyan előírja az emlékeztető kötelező tartalmát, azonban a későbbiek során történő felhasználással kapcsolatban nem ruházza fel azokkal a formai kellékekkel, hogy aztán az emlékeztetőt bizonyító erejű bizonyítékként egy esetleges későbbi peres vagy egyéb eljárásban felhasználhassák. Hadd mondjak erre mindjárt egy példát! Sajtóértesüléseim szerint a közelmúltban zajlott le a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének pere a Gazdasági Minisztérium ellen, mégpedig az érdekegyeztetéssel kapcsolatos esetleges fórum megtartása vagy meg nem tartása tárgyában, tehát az érdekegyeztetés körében. Sajtóinformációim szerint a bíróság bizonyítékként nem értékelte azt az emlékeztetőt, amelyet a Gazdasági Minisztérium mint alperes benyújtott, bizonyítván vagy bizonyítani akarván az emlékeztetővel, hogy ez az érdekegyeztető tárgyalás megtörtént. A bíróság ezt nem fogadta el, és úgy gondolom - a sajtóértesülésekből következtetek arra -, ez volt az egyik oka annak, hogy a Gazdasági Minisztérium első fokon ezt a pert elveszítette.
Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes a Legfelsőbb Bíróságnak az állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy a versenytárgyalást elvesztett felek megtámadhatják a pályázat eredményét a bíróság előtt. Amennyiben a tárgyalásról jegyzőkönyv készül - amelynek tartalma megegyezhet a törvényjavaslatban szereplő tartalommal, nem kell túlterjeszkednie azon -, annak formája olyan bizonyító erejű okiratként veendő figyelembe a későbbi esetleges jogviták során, amelyeket nem lehet kiküszöbölni, mert ilyen egyértelműen egyre több lesz a piaci verseny fokozódásával, és gondolom én, azzal azonos arányban. Tehát olyan bizonyítékot jelentene, amely a vita későbbi eldöntése szempontjából igenis komolyan értékelhető a felek szempontjából, méghozzá talán a pályázatot elbírálók szempontjából is a tekintetben, hogy igenis, a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el.
Nem kívánom itt ismertetni az 1957. évi IV. törvényhez fűzött kommentárt, hiszen ez mindannyiunk előtt ismert - és éppen ebből adódóan, hogy ez a jegyzőkönyv az ott írt formaságokkal együtt, nem azt mondom, hogy teljes bizonyító okiratnak minősül, mert a hatóság nem hatósági eljárás keretében veszi fel ezt a jegyzőkönyvet, hanem egy koncessziós, tehát a polgári jog területére átcsúszó eljárás keretében, de mégis akkor egy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, amelyben a benne szereplő vélelmet kell majd az azzal ellentétes tényt állító félnek megdöntenie. Éppen ezért ez formainak tűnik, de megítélésem szerint a törvény gyakorlati szempontból történő alkalmazhatóságát javítja.
Szeretnék röviden foglalkozni Perlaki képviselő úr 2. pontban szereplő javaslatával. Támogatni tudjuk ezt a javaslatot, a törvény pontosítását célozza, gyakorlatilag az egyértelművé tételét szolgálja. Az emlékeztetőnek az "alábbi körülményeket" kell tartalmaznia; itt az "alábbi" kiegészítés pontosabbá teszi a törvényi helyet, így ezt a magunk részéről támogatni tudjuk.
A 4. pontban foglaltakkal azonban vitába bocsátkoznék a képviselő úrral, mert megítélésem szerint hosszú évekre visszamenően emlékeztető nem készíthető. Ki az, aki visszaemlékszik, mondjuk, arra, hogy 1993-ban egy koncessziós tárgyaláson azok a kérdések elhangzottak-e vagy olyan formában hangzottak-e el, mint ahogy az a 9/A. §-ban szerepel? Ez megítélésem szerint megvalósíthatatlan. Maga az elképzelés jó, de nem tudom, hogyan lehet rekonstruálni egy '92-es koncessziós pályázat elbírálásának tárgyalásán elhangzottakat egy 2000-ben - hatvan napon belül kellene ezt elkészíteni a módosító indítvány szerint -, 2000 nyarán elkészített visszamenőleges emlékeztetővel. Azt hiszem, hogy ez a nagyon tisztességesen kívánt célt nem szolgálná kellőképpen, hanem éppen inkább a jogbizonytalanságot szolgálná, és mivel a törvény kötelezővé tenné a módosító javaslat szerint ennek az utólagos emlékeztetőnek a felvételét, az embereknek szinte a hasukra kellene ütni, aztán írogatni valamit, hogy mi is történt évekkel ezelőtt egy koncessziós szerződéses pályázat elbírálása során. Erre való tekintettel a magunk részéről ezt a módosító javaslatot támogatni nem tudjuk.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)