DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalt törvénytervezet legnagyobb hibája nem annak tartalmában van, hanem abban, ami kimaradt belőle.
A tervezet a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosítását javasolja. A javaslat bővíti a magyar zászló használatának alkalmazási körét. Ez helyes. Ez a bővülés azonban csak az állami szervek működését szolgáló ingatlanok vonatkozásában jelenik meg. A javaslat elfogadása esetén bővül azon szervek, szervezetek, személyek köre, akik hivatali épületeiket az állami zászlóval díszítik.
Ez ellen a törekvés ellen a MIÉP képviselőcsoportjának nincs semmi kifogása. A törvényjavaslat előrelépésként üdvözölhető a jelenlegi szabályozáshoz képest. Az előrelépés mértéke azonban nem kielégítő. A MIÉP képviselőcsoportja ugyanis emlékszik egy másik törvénytervezetre is, amelyet Molnár Róbert és dr. Mátrai Márta képviselőtársaim terjesztettek elő. Ez a javaslat sajnos visszavonásra került. Ebben a visszavont javaslatban az előterjesztők országzászló felállítását javasolták a települések közterületein. Ez a visszavont javaslat a T/1668. számmal lett előterjesztve. A most előterjesztett javaslat a korábban visszavont javaslattól e téren visszalépést jelent, mivel nem rendelkezik az országzászló intézményesítéséről. Még akkor is visszalépés, ha a magyar zászló használatának körét bővíti és precízebben szabályozza a korábbi javaslatnál.
A MIÉP frakciója egyetért a Magyar Köztársaság jelképeinek szélesebb körű használatával. Tisztelettel tekintünk nemzetünk zászlajára, ezért természetesen nem ellenezzük annak a jelenlegitől szélesebb körű használatát. Nem tartjuk azonban elegendőnek a magyar zászló használatát különböző közhivatali tennivalókat ellátó épületingatlanokra korlátozni. A magyar zászló ugyanis nem csupán a magyar államhatalom jelenlétét kell hogy jelezze, hanem a magyar nemzet jelenlétét is az állam felségterületén belül.
Szükségesnek tartjuk a magyar államiság megjelenítésének kibővítését és egyetértünk azzal. A magyar nemzet jelenlétét azonban ugyanolyan fontos dolog megjeleníteni, mint különböző állami hivatalok épületében folyó hatósági munkálatok tényét. Nem elegendő ugyanis középületek, laktanyák, rendőrkapitányságok s a többi épületein megjelennie a magyar lobogónak. A MIÉP szükségesnek tartja az országzászló jelenlétét is, amely a lakosság számára érzékelteti a nemzeti jelenlétet. Az állami jelenlétünk ugyanis nemzeti jelenlétünkből fakad, ezért annak forrását is reprezentálnia kell a zászlónknak. Egy országzászló valamennyi önálló település központi helyén felállított nemzeti gyülekezőhely lenne, amely mind az állami ünnepek, mind a nemzeti ünnepek, mind a település helytörténetének kiemelkedő eseményéhez kötődő megemlékezések fóruma és helyszíne lehetne. Országos és helyi közéletünk eseményeinek hitelesen elkötelezett helyet biztosítana. Ennek intézményéről lemondani súlyos állambölcseleti mulasztásnak bizonyulna.
Hibásnak tartjuk a nemzeti zászló használatának olyan jellegű értelmezését, amely annak használata vonatkozásában csupán államhatalmi feladatokat ellátó hivatalok középületeire szorítkozik. A magyar zászló ugyanis olyan nemzeti örökségünk, amely valamennyi polgárunk szolgálatában áll és valamennyi polgárunkat szolgálatra kötelezi.
Hiányoljuk, hogy nem tartják fontosnak az előterjesztők a nemzeti színű zászló általánosabb használatát, például, hogy nemzeti ünnepeinken minden állami vagy önkormányzati épületre kötelező legyen kitűzni azt, tehát az ilyen tulajdonú lakóházakra is. Ráadásul nem csupán a nemzeti ünnepnapon, hanem szerintünk legalább egy teljes nappal előtte és legalább egy teljes nappal utána is, ne fordulhasson elő az, mint most március 15-én, hogy 16-án reggel nagyon sok helyen már nem lehetett a nemzeti zászlónkat látni. Azt viszont már természetesen nem törvény, hanem nevelés kellene hogy helyre tegye, hogy az állampolgárok is érezzék szükségét házaik fellobogózásának az ünnepnapokon, de akár az egyszerű hétköznapokon is, amint azt oly sok országban tapasztalhatjuk.
A hiányzó fejezet kimaradásának indoklása, amely bizottsági ülésen hangzott el, hogy azért nincs szükség az országzászlóra, mert a települések ebben az évben millenniumi zászlót kapnak, számunkra nem elfogadható. A millenniumi zászló ugyanis erre az évre szól, a millenniumi évre, és az önkormányzatok épületében vagy épületén kerül elhelyezésre, ami nem hasonlítható ahhoz, ha az országzászló a település legszebb helyén állandó jelleggel lobog, és nemcsak ezt az évet jelképezi, hanem jövőre, öt év múlva és tíz év múlva is ott van. És mint fentebb említettem, az országzászló kiváló helyszíne lehet a település ünnepségeinek, nem is beszélve annak közösségformáló hatásáról.
Összegezve: a MIÉP képviselőcsoportja sérelmezi ezt a visszalépést, amit a törvényjavaslat a korábbi javaslathoz képest tartalmaz. Keveselljük az előrelépés mértékét, de legyen ez az előrelépés bármily csekély, azt képviselőcsoportunk természetesen megszavazza. Szavazataink azonban nem értelmezhetők oly módon, hogy az előbbiekben bejelentett igényeinkből bármit is engedtünk volna. Éppen ezért módosító indítványként előterjesztjük az előző változatban szerepelt és a másodikból kihagyott országzászlóra vonatkozó pontokat. Bízunk abban, hogy akik azt eredetileg megfogalmazták, módosításként is tudják majd támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)