GYIMESI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én csak abbéli véleményemet szeretném kifejteni a Ház falai között, hogy biztos vagyok benne, hogy az előterjesztők és vélem, hogy a parlament is, a magyar parlament jó úton fog haladni ezen az ösvényen, amikor ezt a törvényjavaslatot el fogja fogadni.

Én még vagy már abban az időben is éltem - ötvenéves vagyok -, amikor egy-egy nemzetközi versenyen, egy olimpián, mikor fölment a magyar zászló, könnyek csillogtak a tévénézők szemében.

 

 

(11.20)

 

Ez nem vonatkozott arra, hogy bárki bármiféle negatív következtetéseket vonjon le a magyar zászló legmagasabb ponton való lobogásáról. Immáron tíz éve vagyok Gyál polgármestere, és két éve város ez a település. Elmondhatom, hogy sajnos nem a saját agyamból pattanó szikra folytán, hanem a település lakói kérésére két éve kint lobog a gyáli városházán éjjel és nappal, hidegben és szélben, tavasszal és ősszel a nemzet lobogója a város lobogójával együtt. Ezt nem én találtam ki, hanem a város lakói kérték. Ez a jel, ez a jelkép, ez az üzenet a köz épületein odavaló, jelzi a hovatartozásunkat, ahogy ebben a Házban már elhangzott, amikor a népek nagy olvasztótégelye felé haladunk, a globalizáció világába, magunkkal kell vinnünk azokat a nemzeti érzéseinket és jelképeinket, amitől fogva eredeztetjük magunkat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)