DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Időről időre, ahogy az európai uniós csatlakozásunk dátuma más-más időpontra vonatkozóan felröppen, elhangzik, hogy mi már hány százalékát teljesítettük jogharmonizációs kötelezettségeinknek, és hogy milyen gőzerővel folyik a még meglévő hátralékok feldolgozása, hogy ebben is teljes egészében megfeleljünk az Európai Unió ez irányú elvárásainak.

De nézzük meg, hogy akik a feltételeket szabják nekünk, hogyan felelnek meg saját elvárásaiknak! Nem mi mondjuk, hanem az Európai Bizottság mintegy egy hónappal ezelőtti tájékoztatása szerint - idézem -: "Eddig csak minden tizedik jogszabályt ültetett át saját jogrendszerébe valamennyi tagállam azon direktívák közül, amelyeket a tavalyi év végéig kellett volna meghonosítania. Ezen belül az Unió gerincét jelentő, egységes belső piacra vonatkozó direktívák közül eddig 13 százaléknyit nem ültetett át jogrendjébe valamennyi tagállam."

A mulasztásokban Németország, Olaszország és Franciaország jár az élen. Vajon az EU tagországai miért nem sietnek a közösségi jogszabályok átültetésével saját jogrendszerükbe? Nyilván azért, mert országaik érdekeit sértik, önállóságát csökkentik ezek a jogszabályok. De ha ezt tudjuk, és tudjuk azt is, hogy az európai uniós tagsággal együtt járó schengeni határok magyarok millióit zárják majd el az anyaországtól, és az Európai Unió e téren nem kíván engedményt tenni, akkor minek ez a sietős tempó? És vajon jók-e nekünk azok a direktívák, amelyek nagy részéhez az EU tagállamainak sem nagyon fűlik a foga? Miért azzal igyekszünk kitűnni, hogy mi jóval kevesebb derogációt, halasztott bevezetési lehetőséget kérünk, mint annak idején Spanyolország, Portugália vagy Görögország, vagyis a kevésbé fejlett akkori tagjelöltek?

Várom a miniszter asszony válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)