BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Még egy előző hozzászólásra szeretnék reagálni, tudva azt, hogy Géczi József jelezte, hogy nem kíván már e témához hozzászólni, mégis meg kell tennem.

Őszintének érzem azt az igényét, hogy jó lenne 1956 kérdésében teljes megbékéléshez és nyugvóponthoz jutni, azonban azt az egyetlenegy kérdését 1956 vonatkozásában, hogy ehhez az út a Kádár-rendszer árnyalt megítélésén keresztül vezet, nem tudom elfogadni. Nyilván különböző nézőpontokból történészek, politikusok és személyek árnyaltan ítélhetik meg azt, hogy milyen volt a foglalkoztatáspolitika; vajon ez a gulyáskommunizmus sokba került vagy kevésbe került nekünk; vajon az előző időszakban gyökereznek-e olyan bajok és bűnök gazdaságilag is, aminek a levét most isszuk meg, vagy ugyanakkor örüljünk annak - aki úgy érzi, hogy örülhet annak -, hogy a legvidámabb barakk voltunk.

Elfogadom, hogy bizonyos nézőpontokról e rendszert lehet árnyaltan megítélni, de én egyetlenegy kérdésben nem tudom árnyaltan megítélni '56 vonatkozásában a Kádár-rendszert. Ha egyszer Kádár János hozzájárult kivégzések olyan számához, ami messze meghaladja a Haynauhoz fűződő kivégzéseket; ha 1963-ban részleges amnesztia volt, ami után börtönökben sínylődtek '56-osok; ha képviselőtársunk, aki itt van, nem tudta a diplomáját megszerezni, nem kapott útlevet; ha 1986-ban - remélem, nem tévedek - jelent meg a hivatalos anyag: Ellenforradalom tollal és fegyverrel; ha ávósok pozitív visszaemlékezései jelentek meg a '80-as években; ha tudjuk azt, hogy a rendszer legitimációjának egyik alapja '56, amiről beszélni nem volt szabad, akkor ez az egy kérdés az, amiben nem tudom árnyaltan megítélni a Kádár-rendszert.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP és a Független Kisgazdapárt soraiból.)