TOKÁR ISTVÁN, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Körömi Attila képviselőtársam a bizottság többségi véleményét ismertette, és azt mondta, hogy a bizottság meggyőződött arról, hogy ez a törvényjavaslat teljes alapossággal és teljes körű előkészítéssel történt, és ez megnyugtatóan hatott a bizottság tagjaira.

Szeretném elmondani, hogy ez csak a többségi véleményt alkotókra hatott teljes megnyugvással, a kisebbségi vélemény éppen azért alakult ki, mert e törvény előkészítése véleményünk szerint nem volt alapos, és nem volt körültekintő.

Két dolog miatt kifogásolja a kisebbségi vélemény a törvény-előkészítést: egyrészt, ami belekerült a törvénybe, másrészt, ami nem került bele a törvénybe. Ami belekerült, azzal kapcsolatban kifogásoljuk, hogy ez a törvény beleavatkozik és megbontja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt, mégpedig úgy módosítja, hogy kiemeli belőle a határőrséget, a rendőrséget, a polgári védelmet, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltókat, a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozókat, a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó dolgozókat, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú dolgozóit, és teljeskörűen kihagyja a Magyar Honvédséghez tartozó hivatásos állományú dolgozókat.

Igaz, elhangzott, hogy előkészítés alatt áll ez a dolog, de azt az egységet, amely eddig megvolt a hivatásos állományúak szolgálati törvényében, most megbontja. Nem szól róla, hogyan kívánja a Magyar Honvédség esetében ezt szabályozni, és gyakorlatilag e törvénybe, a szolgálati törvénybe beépíti, a 72. és a 85. § között.

Ami benne van, és ami kifogásolható: úgy ítéljük meg a kisebbségi véleményben, hogy ez a szolgálati törvényhez képest hátrányosan különbözteti meg azokat a fegyveres hivatásos állományú dolgozókat, akiket érinteni fog ez a törvény. Az egyik ilyen pontja, a vezetői beosztás alól való indoklás nélküli felmentés lehetősége. A szolgálati törvény ennél sokkal lojálisabb és megértőbb volt, ott indoklással és a 30 napos határidő megtartásával, de az illető beleegyezésével történhetett meg a felmentés a vezető beosztásból. Ezt most indoklás nélkül teszi lehetővé, gyakorlatilag csak tudomásulvételi lehetősége van; egyidejűleg elveszíti a vezetői beosztását, és a fizetési fokozat is visszaesik, anélkül, hogy ebben lenne jogorvoslati lehetősége.

A 245. §-ban a szolgálati törvényhez képest szintén hátrányosabb a szabályozás, amely azt mondja ki: ha lemond a vezető beosztásról a hivatásos állományú dolgozó, és nem fogad el bármely, számára felajánlott állást, akkor ez azt is jelentheti, hogy a szolgálati viszonyáról lemondottnak tekinti ez a törvény. Ez számunkra elfogadhatatlan.

Szintén túlzottnak ítéljük meg az évenkénti teljesítménykövetelmények állítását, és ami szintén visszalépés a szolgálati törvényhez képest, hogy csak szolgálati jogvitára ad lehetőséget, és a bírósági utat teljes egészében kiküszöböli.

Amit leginkább kifogásol a kisebbségi vélemény, az a központi tisztikar létrehozása 150 fővel. A miniszterelnök úrnak lesz egy saját központi tisztikara, amelynek kiépítése kiemelt fizetéssel és - illúziónk ne legyen - politikai válogatással történik. Kettősség lesz, és alkotmányos aggályok is felmerülnek itt, hogy a köztársasági elnök a tábornoki kart nevezi ki, a miniszterelnök úr pedig a központi tisztikart. Úgy ítéljük meg, hogy e kettősség számunkra elfogadhatatlan.

Amit még kifogásolunk - bár nem döntő -, hogy a hatálybalépés tekintetében a feladatokat és a kötelezettséget azonnal életbe lépteti, a javadalmazást pedig több évre elhúzza. Ez, úgy érzem, szintén említésre méltó.

Ezen aggályok miatt a honvédelmi bizottság kisebbsége úgy ítéli meg, hogy ez a törvény igen sok változtatás és módosító javaslat után alkalmas arra, hogy a Szocialista Párt honvédelmi bizottsági tagjai támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)