SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Amikor 1998-ban a Fidesz a választók akaratából hivatalba lépett, egyik és talán legfontosabb célkitűzése az volt, hogy javítson a gyermekeket nevelő családok életén. Úgy ítéltük meg, hogy a nyugdíjasok mellett őket is a rendszerváltozás vesztesei között kell számon tartanunk.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy újabb gyermek vállalása egyet jelent a szegénység vállalásával. A családok középpontba állításának szükségességéről az is meggyőzött bennünket, miszerint Magyarországnak az elkövetkezendő évtizedekben olyan súlyos népesedési problémával kell szembenéznie, amely magában hordozza akár nemzetünk eltűnésének fenyegetését is.
Az elmúlt két évben ezért, a Fidesz és a polgári kormány programjában foglaltaknak megfelelően alapvetően megváltozott a családtámogatási rendszer. Az új elveken működő konstrukció jelentős mértékben hozzájárul a gyermeknevelés feltételeinek javításához, és a legutóbbi időkben már a születések számában is mutatkoznak kedvező jelek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti családpolitikai koncepció egyik további építőköveként képviselőtársaimmal az Országgyűlés elé terjesztettünk egy indítványt, amely szerint a jövőben a törvény erejénél fogva a nagyszülők is igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt, röviden a gyest.
A törvényjavaslat értelmében a gyermekgondozási segélyre jogosulttá válik tehát a nagyszülő is. A jogosultak körét illetően a nemek között nincs különbség, tehát az ellátást a nagypapa is és a nagymama is kérheti. Az általános szabály szerint a nagyszülő jogosultságát a gyermek egyéves kora után lehet majd megállapítani. Miért fontos ez? Egyfelől az anyukák szempontjából. Megváltozott a világ. A nők egyre később vállalják első gyermeküket sokszor egzisztenciális félelmek miatt. A szülést gyakran a karrier megalapozása utáni időszakra halasztják. Márpedig minél később születik meg az első gyermek, annál valószínűbb, hogy nem lesz annyi, amennyit szeretnének. Ezeket a problémákat, félelmeket próbálja feloldani javaslatunk. Ne kelljen félni a munkahely elvesztésétől, a családi költségvetés megroggyanásától, magyarán: az elszegényedéstől. Ha az anyuka úgy dönt, hogy korábban akar visszamenni dolgozni, akkor ezek után megteheti úgy, hogy a nagymama vagy a nagypapa igénybe veheti a gyest, és otthon maradhat a kisunokával.
Jó ez a javaslat a kisbabák szempontjából is. Bár Magyarországon a bölcsődei hálózat Európa-szerte irigylésre méltó - úgy hallottuk -, a bölcsődék többsége szakmailag magas színvonalú, a családi gondoskodást azonban semmi nem pótolja. Ismeretes, hogy a 26 ezer bölcsődei férőhely 107 százalékos kihasználtsággal működik, ami mutatja, hogy viszonylag sok család, sok anyuka dönt a munka felvétele mellett.
(12.40)
Megváltozott a világ a munkahelyek piacán is, ami legérzékenyebben a középkorú generációt érintette. Az életük második szakaszának végéhez közeledők között sokan vannak olyanok, akik nehezen vagy már nem szívesen alkalmazkodnak a munkaerőpiac újszerű kihívásaihoz, vagy éppen elveszítették munkájukat, és nincs lehetőségük vagy nincs erejük az újrakezdéshez. Az unokák nevelésében azonban még képesek lennének érdemi segítséget nyújtani, így azok a szülői segítség mellett a munkahelyi elvárásoknak is könnyebben megfelelhetnének.
Ha a nagyszülő még nem nyugdíjas, és igénybe kívánja venni a gyest, akkor ez a nyugdíj megállapításánál beleszámít a szolgálati időbe. A nyugdíj-megállapítás szempontjából különösen a mezőgazdasági járadékosoknak előnyös, jó az alacsony jövedelműek, és a magasabb jövedelműeknél sem okozhat jelentősebb hátrányt. A gyes kiterjesztése egyértelműen pozitív azoknak, akiknek munkahelyproblémájuk van. Ezek tehát a nagymamák és a nagypapák szempontjai.
A gyermekgondozási segélynek a nagyszülőkre való kiterjesztése tehát mind a három generációnak jó. A kisbaba a családban cseperedik, a fiatalok könnyebben megfelelnek a munkahely elvárásainak, a nagyszülőknek pedig megkönnyíti a visszavonulást. És van itt egy nem utolsó szempont is, mégpedig a generációk újbóli egymásra találása a családon belül. Ez pedig tükrözi a koalíció értékrendjét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslatunk a gyermekgondozási segély kiterjesztésére csupán egy választási lehetőséggel bővíti a nemzeti családpolitikai koncepciót. De minden egyes családpolitikát érintő intézkedésnek önmagán túlmutató jelentősége van. Soha ne felejtsük, hogy a Bokros-csomag nem pusztán önmagában lehetetlenítette el a családok életét, nem csupán súlyos százmilliókat, milliárdokat vont el a családoktól, hanem társadalmi szinten azt üzente, hogy az ország vezetőinek, az akkori kormánypártoknak nem fontos a gyermek, tehát nem fontos a jövő. (Keller László: Miről beszélsz? Hány gyereket szültél?)
Az elmúlt két és fél évben mi, a polgári koalíció képviselői tettekkel bizonyítottuk, hogy a család fontos. Visszaállítottuk, majd növeltük a gyermekek után járó adókedvezményt, mely hatását tekintve a családi adórendszerrel mutat hasonlóságot. Visszaállítottuk a gyermekgondozási díjat, hogy a családnak ne kelljen jelentős jövedelemkieséssel számolnia. Újra alanyi jogon jár a családi pótlék. Bevezettük a kiegészítő családi pótlékot, mely azokhoz a gyerekekhez, családokhoz jut el, akik nem tudnak vagy nem akarnak dolgozni, vagy jövedelmük túl alacsony. A polgári koalíció elfogadta azokat a jogszabály-módosításokat, ami alapján bevezetésre került a tanköteles gyermekek számára a tankönyvtámogatás, a lakásépítéssel összefüggő áfakedvezmény és az első lakás szerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmény.
Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslatunk a gyermekgondozási segély kiterjesztésére csupán egy apró részlet, apró része a nemzeti családpolitikai koncepciónak, de hát a házat is téglánként építik. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ezt a javaslatot, ezt az önálló indítványt támogassák szavazatukkal.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt, az MDF és a MIÉP soraiban.)