DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal szeretném folytatni, hogy ennek az egész dolognak, aminek itt a vitája folyik, azt hiszem, sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. A dajkaterhesség valóban összefügg ezzel, mert ha itt most gyerekekről beszélünk, és a megszületendő gyerekekről beszélünk, és gyerek és gyerek között nem teszünk különbséget, akkor minden gyerek számít. Számít az, aki így születhet meg, számít az, aki a lombikprogramban születhet meg, számít minden gyerek, és nem szabad születésétől kezdve, ab ovo anyagiak miatt különbséget tenni köztük.

Mi nem annulláljuk, nem negligáljuk és nem degradáljuk ezt a törvényjavaslatot, pusztán azt szeretnénk elmondani, hogy ez egy jelenleg meglévő lehetőség, kár volt ezt egy nagy píárhabbal és garral leönteni és felfújni, mint a családtámogatás rendszerének egy új, nagy vagy kis építőkövét. Ez egy jelenleg meglévő lehetőség, ezt önök ki akarják szélesíteni. Azt mondom, inkább az irányába menjünk el, hogy az együttfolyósítás irányába mit lehetne tenni, akár kis lépésekkel is, mert az valóban egy pozitív lépés lenne, az valóban sokkal többet jelentene, és akkor azt mondanánk, igen, ez mutatja az önök szándékát, és nemcsak beszélünk róla, nemcsak píárfogás és nemcsak leöntöttük valami szép píármaszlaggal, hanem valóban tettünk is valamit. Köszönöm szépen.