DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Hargitai úrnak csak annyit, hogy vigyázó szemét ne Párizsra, hanem Berlinre vesse.

De visszatérve Salamon úrhoz, én nem tudom, hogy ilyen játékos kedvű-e, hogy azt gondolja, a vallás fogalmát egy barkochbajáték segítségével ki lehetne találni. Én azért azt hiszem, ez egy tudomány, kedves Salamon úr, nem olyan egyszerű dolog - és mindjárt az ön szavaival fogom illusztrálni - egy barkochbajáték szintjére levinni, hogy ez tárgy, személy vagy fogalom.

Arról van szó, hogy ön állandóan az erkölcsre hivatkozik. Valószínűleg megártott önnek az a sok-sok marxizmus, amit hallgatott. Mert a marxizmus volt az utolsó olyan világszemlélet - legalábbis ahogy azt számunkra a különféle iskolákban közvetítették -, ahol az erkölcsöt egy oszthatatlan valóságként próbálták bemutatni, beszéltek emberi erkölcsről.

Kedves Salamon úr, ilyen nincs! Én nagyon remélem, hogy miután ez a fajta tévképzet eltűnt a társadalomból, el fog tűnni az ön agyából is. Beszélhetünk katolikus erkölcsről, beszélhetünk református erkölcsről - ez ügyben ajánlom önnek mint alkotmányjogásznak figyelmébe Max Webert -, és beszélhetünk, mondjuk, egy nem hívő emberfölfogásról vagy erkölcsiségről is akár. Egyet nem mondhatunk, hogy ez a fogalom, hogy erkölcs, tértől, időtől és egyéb körülményektől elvonatkoztatva létezik. Ezt önnek, aki tíz éve itt ül az Országgyűlésben, és különféle nagy tisztségeket betöltött, bizonnyal - főleg függetlenül is - illik tudnia. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)