SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról beszélünk, akkor természetesen nemcsak a Paksi Atomerőmű működéséről van szó, noha kétségtelenül ez jelenti a kérdéskör meghatározó szerepét, s így ezért én is erről fogok legelsősorban beszélni.

A villamosenergia-iparon, azaz az atomerőművön kívül radioaktív anyagokkal, radioaktív izotópokkal és ionizáló sugárzással azonban találkozhatunk másutt is, az ipar, az egészségügy, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás számos területén. Magyarországon ez több mint 1200 munkahelyet jelent, és mindezeken a területeken a legalapvetőbb szempont a biztonság.

A hatósági feladatok ellátásában - a szakterületük szerint érintett minisztériumokon kívül - a biztonságos alkalmazás jogszabályi feltételei megteremtésének, azok alkalmazásának, korszerűsítésének, valamint gyakorlati ellenőrzésének szerve az Országos Atomenergia Hivatal és az Országos Atomenergia Bizottság, amely utóbbi törvényi kötelezettsége, hogy beszámoljon az Országgyűlésnek a nukleáris tevékenység hazai biztonságáról - az erről szóló jelentés van előttünk, ezt tárgyalja a parlament.

Ez a jelentés, bár egyes megállapításai kérdéseket is felvetnek, illetve megjegyzések megtételére késztetnek, egészében elfogadható, támogatható, azzal egyet lehet érteni. Így különösen egyet lehet érteni azzal, miszerint: "Nukleáris létesítményeink a Paksi Atomerőmű, a KFKI kutatóreaktora, a Műszaki Egyetem oktatóreaktora és a kiégett kazetták átmeneti tárolója a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemeltek, a feltárt hiányosságok nem veszélyeztették közvetlenül a nukleáris biztonságot; személyi, sugárvédelmi és környezetvédelmi kibocsátási korlátok, hatósági határértékek túllépésére nem került sor. Ugyanakkor az általános kedvező tapasztalatok mellett is bekövetkezett nem tervezett események a biztonsági kultúra színvonalának emelésére irányuló üzemeltetői és hatósági tevékenység fokozásának szükségességét jelzik."

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Kiemelendő a jelentés megállapításai közül az a kevéssé ismert, de annál lényegesebb tény, hogy a Paksi Atomerőmű a környezet sugárzási viszonyaira közvetlenül mérhető hatással nincs, a kibocsátott dózis kisebb, mint a háttérsugárzás természetes ingadozása. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a Paksi Atomerőműben, amely 17 éve üzemel, s a hazai villamosenergia-termelés 40 százalékát állítja elő, sugárártalommal járó baleset ez ideig nem fordult elő.

Helyénvaló tehát a jelentés azon megállapítása, miszerint a Paksi Atomerőmű biztonsága nem marad el a vele egykorú nyugat-európai atomerőművek színvonalától.

 

(13.00)

 

Igaz, hogy ezen színvonal megtartása, azaz a különféle biztonságnövelő intézkedések megtétele sok pénzbe kerül, csak a vizsgált 1999. évben tízmilliárd forintot fordítottak erre a célra. Ezen meggondolásból csak egyetérteni lehet a nukleáris biztonságot célzó folyamatos korszerűsítésekkel, a reaktorvédő-rendszer teljes felújításával, az új automatizált információs rendszer üzembe helyezésével és a földrengésbiztonság növelését szolgáló program kivitelezésével.

Jelenleg a legnagyobb társadalmi vitát kiváltó, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló telephely kiválasztása tűnik a legneuralgikusabb kérdésnek. A jelentés talán a várhatónál kisebb gondot fordít az itt vitatott kérdések tisztázását szolgáló, lehető legszélesebb körű szakmai egyeztetések megszervezésére, lebonyolítására. Szerencsére amíg a végleges tároló telephely előkészítése lebonyolítható, addig nincs akadálya ezen hulladékoknak az atomerőmű területén történő, akár hosszabb időtartamon keresztüli, teljes mértékben ellenőrzött és valós külső veszélyt nem okozó tárolásának.

Ezen vita tisztázását szolgálhatja például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében 1999 novemberében elvégzett nemzetközi vizsgálat zárójelentése is. Szükséges kiemelni, hogy bármely kiválasztott reménybeli telephely részletes geológiai és telephely-jellemzési munkáinak folytatásához a kormánynak az Országgyűlés előzetes hozzájárulását kell kikérnie, és ez szintén bizonyos időigénnyel jár.

Noha a kiégett fűtőelemek, azaz a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének kérdése még nem sürgető, de mivel az Oroszországba történő visszaszállítás lehetősége két évvel ezelőtt megszűnt gyakorlatilag, a biztonságos átmeneti tárolás érdekében a Paksi Atomerőmű telephelyén tovább kell bővíteni a meglévő modulrendszerű tárolókapacitást. A kiégett fűtőelemekkel kapcsolatban ma az az általános gyakorlat, hogy az atomerőművek területén létesített átmeneti tárolókba helyezik el azokat. Eközben van idő és lehetőség a végleges tárolás minden szempontból megnyugtató megoldásának kidolgozására.

Az Európai Unió Magyarországról készített 2000. évi országjelentése részletes elemzést ad a nukleáris biztonsági helyzetünkről, és ebben kiemeli, hogy hosszú távú megoldást szükséges találni a kiégett fűtőanyag és a nukleáris hulladék elhelyezésére. A kormánynak és az Országos Atomenergia Bizottságnak felelősen mérlegelnie kell, nem veszélyezteti-e a központi nukleáris pénzügyi alapból finanszírozott legfontosabb feladatok végrehajtását az a parlament által hozott döntés, mely szerint hatálytalanítva lett az atomenergiáról szóló 1996. évi törvény 64. §-ának (2) és (3) bekezdése, azaz az alap értékállóságát biztosító rendelkezés. Amennyiben ez a kockázat fennállna - és erre bizony, sajnos nagy a valószínűség -, úgy a kormánynak haladéktalanul intézkednie kell, hogy akár szükséges törvénymódosítással is, de ne lehetetlenüljön el a hosszú távú nukleáris biztonság szempontjából megkerülhetetlen feladatok végrehajtása, nevezetesen: a kis és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése, a nagy aktivitású végleges hulladéktároló telephelyének kutatása, a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése, valamint a majdani leszerelésre szánt felhalmozási összeg. Ugyanakkor lényeges, hogy a központi nukleáris pénzügyi alapba történő befizetéseket, illetve azok egy részének a radioaktív hulladékokat kezelő közhasznú társaság által történő felhasználhatóságát átláthatóvá és megbízhatóvá kell tenni. Nem szabad megengedni, hogy bármely, ezzel kapcsolatos bizonytalanság a hulladékelhelyezés biztonságát veszélyeztesse.

A nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával alapvető feladatként foglalkozó Országos Atomenergia Hivatal függetlensége nemcsak elvárás, de alapvető saját érdek is, függetlennek kell lennie a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az érintett államigazgatási szervektől. Az Európai Parlament miniszterelnöki vagy államelnöki irányítást tart kívánatosnak.

Nálunk is javasolható lenne egy ilyen értelmű változtatás meggondolása, noha nem állítható, hogy az OAH függetlensége a jelenlegi gazdasági miniszter alá történő besorolás rendszerében eddig komoly aggályokat vetett volna fel. Az EU legutóbbi országjelentése mindenesetre aláhúzza: "A Magyar Energia Hivatal függetlenségét meg kell erősíteni, tekintettel azokra a jövőbeni feladatokra, melyeket az energia belső piaca támaszt a szabályozóval szemben."

Összefoglalóan elmondható, hogy a jelentés reális képet ad az atomenergia hazai alkalmazásának biztonsági helyzetéről, és ezért annak elfogadását a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja, ugyanúgy, mint a kapcsolódó országgyűlési határozat elfogadását is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)