BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársak! Lezsák Sándor képviselő úr felszólalásának szinte minden részével egyetértek. Nyilvánvalóan a jelentésben nem szerepelhet, amit 2000 augusztusában adtak le, annak a vitának az esetleges visszatükröződése, amire decemberben került sor.

Egyébként rendkívül lényegesnek tartja a Magyar Igazság és Élet Pártja, hogy a Paksi Atomerőmű állami vagy - hogy a Fidesz vállalásainak terminológiáját használjam - nemzeti tulajdonban maradjon. Remélem, hogy az az esetleges kapacitásbővítés és élettartam-hosszabbítás, ami nyilvánvalóan forrásokat igényel, nem arra lesz indok, hogy ki lehessen jelenteni, hogy igen, ezt a továbblépést csak külföldi tőke bevonásával lehet megvalósítani. Ezt az okfejtést azért is tartanám hamisnak, mert csak a 2000. év elején egy árképzés-módosítással 9 milliárd forintot csoportosított át az árképzés révén a kormányzat a Paksi Atomerőműtől a külföldi tulajdonú erőművekhez. Tehát az, hogy milyen nyereséggel dolgozik a Paksi Atomerőmű és milyen forrásai vannak ilyen bővítésre, sajnálatos módon nemcsak a saját teljesítményétől függ, hanem ezektől a lépésektől is. Mi nagyon reménykedünk abban, hogy az állami tulajdonban hagyás megvalósul.

Sajnálatos módon, amikor kérdést tettem föl ebben a tárgykörben a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, akkor azt a választ kaptam, hogy képviselő úrnak módja lesz az Országgyűlésben erről kifejteni a véleményét egy esetleges privatizációnál, hiszen ide kell hozni a törvényt. Sajnos ez nincs így. 1995-ben a tartós állami tulajdonban lévő társaságokra vonatkozó törvény már úgy módosult, hogy a törvényi lehetősége ennek a privatizációnak megvan.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.)