BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! E törvényjavaslat támogatása kapcsán számos, egymásnak részben ellentmondó szempontokat kell vizsgálnunk.
Önmagában arról van szó, hogy egy szaktörvény keretein kívül, külön speciális feltételekkel szándékozik jelenleg a kormány beterjesztésére az Országgyűlés, ha támogatja, egy intézményt létrehozni. Indokolt-e e lehetőség megadása, az állami elismerés rangja? Felmerülhet az első kérdés, de arra talán könnyű választ adni, hogy az egyetem fogalomhoz, az oly sokat emlegetett univerzitás fogalomkörhöz hozzátartozik-e egy ilyen típusú felsőoktatási intézmény. A válasz nyilvánvalóan egyszerű, mert a hatályos törvény keretei között sem az érvényesül, hogy az univerzitás szó eredeti értelmének megfelelő szellemi intézmények kapják meg a rangot és elnevezést, hiszen elég csak a művészeti egyetemekre utalnom, amelyek természetesen szintén egyetemi ranggal rendelkeznek, tehát az egyetem szó a mai felsőoktatás terminológiájában a képzés legmagasabb szintjét jelöli. Az egyházi egyetemekhez képest is természetesen van eltérés, és szűkített a képzési kör, hiszen csak posztgraduális képzést kíván folytatni ez az intézmény, tehát ezek jelzik az eltérést attól az intézményi képzési körtől, ami a hatályos törvény keretei között valósul meg.
Fel kell tenni a kérdést nyilvánvalóan, hogy igény van-e egy ilyen német nyelvű, posztgraduális felsőfokú képzést folytató intézményre. Azt hiszem, hogy ebben mindenki egyetért, a válasz az, hogy igen. Nyilván indokolt, hogy ez német nyelven valósuljon meg, hiszen itt Közép-Európában hagyományosan elterjedten a kommunikációnak az angol mellett vagy azt részben megelőzően a német nyelv a közös nevezője. A nemzetközi kapcsolatokban a MIÉP nagyon fontos szerepet szán vagy lát ennek az intézménynek, és azt mondanám, hogy az ellentétes szempontok mérlegelés alapján a támogatásunknak talán ez az alapja.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a közép-európai regionális kapcsolatok erősödjenek. Ennek az erősödésnek egyik legfontosabb és legkézenfekvőbb területe lehet a felsőoktatás. Azt, hogy e törvény felvezető szövegében is világosan szerepel, hogy az Osztrák Köztársaság, a Bajor Szabad Állam és a Baden-Württemberg tartomány, valamint a Magyar Köztársaság között aláírt megállapodás teljesítéséről van szó, igen fontos és pozitív szempontnak tartjuk.
A másik nemzetstratégiai cél közvetve nem jelenik meg, nyilván talán nem is szerepel a célok között, de a hatásáról beszélni kell. Erre Horn Gábor képviselőtársam is utalt. Nevezetesen arra, hogy amikor a magyar nemzet számára nagyon fontos - és a határon túliakat is beleértve természetesen a nemzet fogalmába -, hogy önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmények vagy adott esetben a Felvidéken legalább karok létrejöhessenek, akkor az a tény, hogy Magyarországon önálló, állami elismerésű német nyelvű egyetem kezdi meg majd működését, nyilvánvalóan hatásában egy olyan példa, amely elősegíti ezt az általunk fontosnak tekintett nemzetstratégiai célt.
Az, hogy a német kisebbség véleményét nem kérték ki e javaslat előkészítésekor vagy akár az oktatási program megvalósításakor, sajnálatosnak tartom. Nem tudom, hogy ez ténylegesen így van-e, vagy az ő részvételük a későbbiekben mégiscsak fokozható. Ezt fontosnak tartanám.
(9.50)
Zárójelben annyit megjegyzek, hogy bár az lenne az erdélyi magyarság problémája, hogy a román állam úgy engedélyez vagy támogat és hoz létre közalapítványi formában, állami pénzből, állami támogatással egy önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményt, hogy igazából részleteiben nem kéri ki a kisebbség véleményét, de az intézményt létrehozza. Ezzel együtt természetesen hiánynak tartom, ha ez nem történt meg.
A legkényesebb kérdés az, hogy ha a szűkített területen működik - amit tisztáztunk -, hogy miért fogadható el egy tudományterületen több szakon és posztgraduális képzésben, vajon a képzés színvonala megfelel-e annak, hogy az egyetemi rangot elnyerje ez az intézmény. Nyilvánvalóan az lett volna a szerencsés, ha nem az idővel való versenyfutás jegyében születik meg ez a törvény, hanem az oktatási minőséget garantáló, annak elismerését biztosító akkreditációs vélemény rendelkezésre áll. Sajnos, ez nem áll rendelkezésre, úgyhogy a kérdést föl kell tenni, hogy mi történik e törvény kihirdetését követő 30. napon.
A törvény értelmezése szerint - legalábbis az én értelmezésem szerint - az Akkreditációs Bizottság egyértelmű pozitív véleménye és szakmai elismerése e törvény által nem lesz megkerülhető, hiszen az adott napon nem az egyetem kezdi meg az egyetemi elnevezéssel és ranggal a működését, hanem a törvény lép hatályba, a törvény pedig azt mondja - utalva a bevezetőben az Magyar Akkreditációs Bizottság véleményére is -, hogy amennyiben jogosult használni az egyetem elnevezést, amennyiben egy tudományterületen több szakon képes és alkalmas szakirányú továbbképzésre, ennek a magyar törvények szerinti hitelességét pedig az Akkreditációs Bizottság kell hogy kiadja.
Még egyszer mondom: nem tartjuk szerencsésnek ezt az idővel való versenyfutást, de a törvény alapján nem lesz olyan helyzet, hogy ennek a szakmai minőségnek az Akkreditációs Bizottság általi elismerése ne történne meg, mielőtt egyetemi rangban a működését ilyen módon elkezdené. A felsorolt hiányosságok ellenére tehát, a fontos oktatási, nemzetközi és nemzetstratégiai célokat előtérbe helyezve a MIÉP támogatja a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)