LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nagyon rövid szövegű, de annál hosszabb vitát kiváltó törvényjavaslat sorsa fölött kell döntenünk. Mind a sajtóban, mind a bizottsági vitákon és most, az ellenzék megszólalásaiban az volt a fő kérdés, hogy arányban áll-e az egyetem létrehozásához szükséges minden adminisztratív kellék beszerzése és ezáltal az egyetem későbbi megalakulása azzal, hogy emiatt csorbulhatnak a külpolitikai téren elért eredményeink.

Vajon a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, az Osztrák Köztársaság kancellárja, a Bajor Szabad Állam miniszterelnöke, valamint a Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke által 2001. február 22-én kiadott közös kormányfői nyilatkozatban foglalt célok megvalósításának az elhalasztása arányban áll-e annak a követelménynek a teljesítésével, hogy nem ismerjük meg a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét erről a megalapítandó intézményről, mint reménybeli egyetemről?

Joggal vetődhet fel, hogy miért kell törvényt alkotni, miért nem elegendő módosítani a felsőoktatásról szóló törvény egyetemeket felsoroló mellékletét. Nos, az MDF véleménye szerint azért szükséges törvényt hozni erről az egyetemről, mert létét nemzetközi szerződés határozta el, és reményeink szerint jövőbeni rangjának megfelelően kell hogy helyet kapjon és ismertté váljon az európai egyetemek közösségében. Ez a törvény - élve a törvényalkotó jogaival - annak ellenére egyetemmé minősíti ezt a továbbképző intézményt, hogy ez csak egy tudományterületen ad ki oklevelet.

A felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó egyetemeknek legalább két tudományterületen kell kiadniuk okleveleket, azaz az Andrássy Gyula Egyetem már említett sajátossága is indokolja ennek a külön törvénynek a megalkotását. Az intézmény szakjainak az akkreditációját - ami még nem történt meg - meg kell előlegeznie a törvényt támogató képviselőknek. A Magyar Akkreditációs Bizottság az oktatási miniszter kérésére rendkívüli eljárás keretében indítja meg ennek az intézménynek az előakkreditációs folyamatát.

Tisztelt Ház! Az egyetem működésének anyagi feltételeit a kormány már megteremtette egy kormányhatározat révén. Több észrevétel hangzott el ebben az ügyben, kifogásolva, hogy miért nem a költségvetésről szóló törvényben szerepel ez a támogatás. Nos, a költségvetés nem tartalmazhat olyan címeket vagy alcímeket, amelyek létéről még nem döntött az Országgyűlés, azaz minden tekintetben a támogatás jelenlegi megoldása az indokolt.

Miért annyira különleges esemény ennek az egyetemnek az alapítása - vetették fel a bizottsági vitákban -, hogy külön törvény rendelkezzen erről, amikor már eddig is több egyetemünkön van négy vagy öt évfolyamos német nyelvű képzés valamennyi tantárgy tekintetében? Német nyelvű kurzusok már több éve működnek a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen vagy a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen. Azaz már van szakmai háttere és múltja a német nyelvű felsőoktatási képzésnek a jelenkor Magyarországán is.

Nos, ez az egyetem egy magas színvonalú, elitképző intézmény lesz, és ennek léte és fenntartásának körülményei túlfeszítenék az előbb említett egyetemeken rendelkezésre álló lehetőségeket és kereteket. A diákokat Európa legjobb végzős diákjai közül toborozná ez az új egyetem, és az egyetem vezetésébe és oktatói karába pedig Európa legjobb német nyelvű egyetemeiről kíván oktatókat hívni.

Tisztelt Ház! Végezetül hadd említsek meg egy történelmi hűséget, a névadó gróf Andrássy Gyula személyiségi jogát is érintő - talán - problémát. Mindannyian emlékezünk azokra az évtizedekre, amikor Szent István királyunkat csak első Istvánként szabadott volt említeni, holott az elmúlt közel ezer esztendőben ő minden magyar számára Szent István volt. Örökbecsű történelmi drámánk címszereplője, Bánk bán egy szétszakíthatatlan névben hordozza a személynevét is és a báni méltóság nevét is.

Egyre több, Széchenyi nevet használó intézmény döbben rá arra, hogy névadója egész életében a gróf Széchenyi István nevet használta, azaz feltehetően nincs joga megkurtítania éppen a példaképként felvett személy nevét. De utalhatok gróf Klebelsbergre is s több történelmi személyiségünkre.

Egy dolog az, hogy polgári világunkban már nincs sem szerepe, sem közjogi tartalma a feudális kor címeinek és rangjainak, és más dolog az, vajon szabad-e visszavetítenünk a múltba a mai szemléletünket. Megváltoztathatjuk-e emiatt régi nagyjaink nevét? Átkeresztelhetjük-e szülővárosaikat a mai hatalom által előírt névre? Például Pozsonyban vagy Bratislavában voltak-e a reformkori országgyűlések? Széchenyi István vagy gróf Széchenyi István építette a Lánchidat? Egy korona vagy a Szent Korona előtt tisztelgünk-e az Országgyűlés épületének kupolacsarnokában? Van-e utólagos névváltoztatásra felhatalmazásunk?

Ha egy intézmény névadó példaképének tekinti gróf Andrássy Gyulát, akkor talán érdemes megfontolni, hogy viselje névadójának a nap mint nap használt nevét is. Tudom, hogy ez a gondolat fölmerült a koalíciós partnerek körében is. Amennyiben ez közös javaslattá erősödik, a Magyar Demokrata Fórum ezt támogatni fogja.

Végezetül, összegezve: a törvényjavaslat céljaival a Magyar Demokrata Fórum azonosul, és javasolja a tisztelt Háznak az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)