UGHY ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma a globalizálódó világban, amikor minden az angol nyelv térnyeréséről szól, gazdasági, társadalmi és politikai értelemben véve is a kommunikáció egyetlen nyelve, mindenki számára az általános használat tekintetében az angol nyelv az úr, ebben az esetben kifejezetten üdítően hat az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely egy olyan világnyelven tanító egyetem létrehozását tűzte ki célul, amely az elmúlt időszakban lassan, de biztosan és mindazonáltal érdemtelenül kezd háttérbe szorulni.

Abban a régióban, amelyben élünk, a latin nyelv XVIII. század végi kihalása óta a német nyelvet mint a kommunikáció és a nemzetek közötti kapcsolatteremtés egyik legrégebbi formáját tartották számon. Ez rögtön felveti azt a kérdést is, hogy ha valójában visszaszorulóban van a német nyelv az ezredforduló Európájában, akkor mégis miért áldozunk több milliárd költségvetési forintot, hogy egy olyan nyelven történő egyetemi oktatást támogassunk, amelynek korábbi megkérdőjelezhetetlen közép-európai fölénye, úgy látszik, megrendült.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy éppen ezért néhány bátorító szót és érvet mondjak - és hogy Lezsák Sándor képviselőtársamnak is kedvezzek - a gróf Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem megalapításának érdekében. Rögtön az első érv legyen a ráció érve. Ma Európában az európai gazdasági potenciál és az Európai Unió gazdasági motorja Németország, és a hazánkba külföldről érkező befektetések jelentős része német anyanyelvű területről érkezik. Jól tudjuk, hogy ezek a meghatározó német vállalatok - a Siemens, az Audi, a Volkswagen csoport más területéről származó autógyárak - már jórészt a világpiacon mozgó globális multinacionális cégek, éppen ezért a kommunikáció nyelve ezeknél a cégeknél is és ezeken a helyeken is már az angol, azonban azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a Magyarországra invesztáló német közepes és kisvállalkozásoknál ez a tendencia messze nem figyelhető meg.

A második érvem az, hogy az új német egyetem alapításának szándéka találkozik Ausztria és a déli német tartományok szándékaival is, és ezen országok nemcsak szimpátiával fogadják és fogadták ezt a javaslatot, hanem közvetlen támogatásukról is biztosították a kormány kezdeményezését, amelyet 2001. február 22-én a bajorországi Ulmban aláírt közös kormányfői nyilatkozattal írásban is megerősítettek.

Azt gondolom, a kormánynak határozott szándéka egy speciális egyetem létrehozása, amellyel az elitképzése révén olyan európai vezetői réteget taníttatna, alakíttatna ki, akik a megszerzett tudásuk és tapasztalatuk révén megfelelnek a XXI. század kihívásainak és elvárásainak. A gróf Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem olyan különleges szerepet tölthet be az európai integrációban és a tervezett uniós bővítések előkészítésében, amely nemcsak Közép-Európa történelmi összetartó erejét növelné, hanem egyben szellemi alapot, tudást, tőkét is biztosítana az Európai Unió tisztségeinek betöltéséhez.

Erre a szellemi alapra már az egyetem névadójának életútja is utal, hiszen gróf Andrássy Gyula volt a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, akinek kormányfősége idején a korszerű polgári jogállam feltételei teremtődtek meg hazánkban. Elég itt csak a jog- és az igazságszolgáltatási reformra vagy a közigazgatási rendszer korszerűsítésére, a választójogi törvény átalakítására, illetve az önkormányzati elv kialakítására gondolnunk. Része volt Andrássy Gyulának abban, hogy 1868-ban elfogadták Európa második nemzetiségi törvényét, amely jelentős jogokat biztosított abban az időszakban a hazánkban élő kisebbségeknek, többek között a német kisebbségeknek is. Ő volt a XIX. század egyik legnagyobb formátumú és talán a régió egyik legsikeresebb külügyminisztere, diplomatája, aki nyolc éven keresztül volt az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere, és az ő külügyminiszterségéhez kötődnek és fűződnek olyan események, mint az 1878-as első balkáni kongresszus Berlinben, ahol új utakat keresve a Habsburg-külpolitika figyelmét a Balkán felé fordította.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azért is érdekes és fontos egybeesés, mert önök is jól tudják, hogy a tervezett német nyelvű egyetem egyik szakiránya a diplomácia, a diplomataképzés lesz. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Be kell látnunk, hogy egy ilyen magas szintű felsőfokú képzés biztosítása nemcsak országunk nemzetközi elismertségét növelné, hanem lehetővé tenné azt is, hogy Magyarország a felsőfokú képzés egyik nemzetközi központjává alakuljon a térségben, egy olyan centrummá, ahol a közép- és kelet-európai országok kiváló képességű hallgatói a speciális képzésen túl megismerhetik egymás világlátását, megismerhetik egymás kulturális sajátosságait, és nem utolsósorban olyan értékes, személyes kapcsolatokra tehetnek szert, amelyeket a későbbiekben hazatérve vagy reményeink szerint akár a brüsszeli EU-központokba térve remekül tudnának kamatoztatni.

Európa fejlődése mindig nemzeteinek kulturális sokszínűségén nyugodott. E sokszínűségben hazánk történelmi és földrajzi helyzetéből adódóan mindig is támogatta azokat a törekvéseket, amelyek közös kulturális, gazdasági és politikai értékeket képviseltek. Az Andrássy Gyula Egyetem létrejöttével Magyarország gazdagíthatná Közép-Európa rendkívüli gazdasági és kulturális örökségét.

Mindezek ismeretében ajánlom elfogadásra a tisztelt Háznak a gróf Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.)