SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Horváth Képviselőtársam! Egy alapvetően ellenőrzési feladatot betöltő hivatal függetlensége nem azt jelenti, hogy ab ovo minden tevékenységében a kormány által elgondoltakkal ellenáramban kell hogy ússzon, vagy menjen, viszont alapvető feltétel, hogy ne a kormány uszályában maradjon ez a hivatal - elnézést, most túlzok, a plasztikusság kedvéért mondtam így, mert az Energia Hivatalról nyilván nem állítható, hogy egyértelműen a kormány uszályában van a tevékenységét illetően. De az bizony alapvetően mondható, hogy a függetlensége erősítésre szorul, és erről vitatkoztunk itt. Az a félénk hangnem, amit ez a beszámoló megütött a neuralgikus kérdések elhagyása miatt, feltételezi, hogy ezen a területen bizony van mit javítani.

Amit azonban én eredetileg szerettem volna mondani: a vezetékes fogyasztói energiaárak kérdése mindig a viták középpontjában van itt, a parlamentben, amikor bármilyen energetikai téma felmerül. Nagyjából az is elfogadott dolog, hogy lehetetlen hosszú távon mesterségesen leszorítani, a világpiaci tendenciáktól eltérő mesterséges keretek között tartani ezeket az árakat itthon, de ennek ellentételezéseként szociális tarifákat kell kialakítani.

Egy évvel ezelőtt, tavaly áprilisban a villamosenergia-törvény parlamenti vitájában Glattfelder államtitkár úr azt mondta, hogy a minisztériumon belül felállt az a team, az a csoport (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), amely elkezdte a szociális tarifák kidolgozását. Itt lenne az alkalom, hogy az államtitkár úr röviden tájékoztasson minket, hogy hogy megy a munka, folyik-e, felállt-e ez a team, és ténylegesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) végez-e munkát.